1980. november 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

7

I 'l .........^' """ 1 " . ' . U. . Mill Ili | i- 5 ­- A szabálysértési ügyvitel ellátása jsajátos feladatot jelent. Az iratok gépelésén túlmenően, /amelyre a manetofonos tárgya­lási mód elterjedése után. is szükség van, már csak a tárgyalás mellőzésével történő elbirálási mód széleskörű alkalmazása miatt is/; elkülönítve történik a szabálysértési ügyiratok iktatása, nyilvántartása, az egyéb - jogszabály által előirt - nyilván­tartások /pónzbirság-napló, lefoglalt tárgyak nyilvántartása/ vezetése, valamint a végrehajtási /közvetlen letiltás, a pénz­bírságnak elzárásra történő átváltoztatása stb./ intézkedések megtétele. Mindennek ügyviteli létszám-feltételeit biztositani kell.- Szemben a központilag biztosított ügyintézői létszámmal, ügyvi­teli létszámot nem bocsátottak rendelkezésre és a jelenlegi lót- szám bővítésére sincs lehetőség. Ami magának a tényleges létszám-igénynek meghatározását jelenti, az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján a következő mutatók ha­tározhatók meg: . - Általában 2 ügyintézőhöz szükséges az Írásbeli /gópirási/ mun­kák elvégzésére egy fő gópiró, aki a szorosan vett gópirási mun­kákon túlmenően elvégzi az idézések kibocsátását, az iratok postázásra való előkészítését stb; to- Általában 1500 ügyirat kezeléséhez /iktatás, névmutatdzás, prio- rálás, nyilvántartás, a végrehajtási eljárással kapcsolatos cselekmények/ szükséges egy üviteli dolgozó. I Tehát pl. a IX. kerületi székhellyel a XX. és XXI. kerületek te­* rületóre is kiterjedő illetékességgel működő kerületközi sza­bálysértési hatóságnál a számítások szerint 7 ügyintézőt ós 5937 ügyet figyelembe véve az ügyviteli létszám-igény 3 + 3» összesen 6 fő. /Ennek megfelelő javaslatot tartalmaz a III. sz. melléklet./ JL I J I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom