1980. október 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
11
I 'A 1 — fc ' - 9 I®i?Qj telük is. Egyesek több kerület betegeit is képesek fogadni, mások alkalmatlanok székhelykerületük legalapvetőbb egészségügyi igényeinek a kielégítésére is. Ismeretes pl., hogy , a bőrgyógyászati osztályok csak Pest déli részén, a tüdőosztályok zömmel Budán települtek. Utókezelő osztályok csak Pesten vannak, szájsebészettel csak a János- és István - kórház rendelkezik. A fertőző betegeket pedig kizárólag a László-kórház látja el. A lakosság megbetegedési viszonyainak, az egyes betegség- csoportok gyakoriságának és az ellátási igényeknek a figyelembevételével, az egészségügyi intézmények egyes osztályai ma már meghatározott betegségek /betegségcsoportok/ ellátására szakosodtak. Regionális -esetenként á főváros közigaz- ' gatási határait is meghaladó- szükségletet elégítenek ki /égéssebészet, onkoradiológia, mérgezések, fertőző betegségek ,stb./. I A fővárosi lakosság egészségügyi ellátásának érdekei szükségessé teszik, hogy a betegellátást központi intézkedések- I kel irányítsák, alakitsák, szabályozzák. Budapesten a kórházba utalt betegek 42 %-a "sürgősségi beutalás"-sal kerül intézetbe /hasi sebészeti, baleseti sebészeti, infarktus, urológiai betegek,az éjszakai ügyeletről beutaltak/. Ezek a betegek nem a "területileg illetékes" intézetbe, hanem ¥ az ügyeleti rendben előre meghatározott osztályra kerülnek. A különleges szaktudást, valamint kiemelkedően magas műszerezettséget igénylő ellátási részlegeket csak néhány helyen | szükséges és lehetséges szervezni az erre rászoruló fővárosi és az agglomerációhoz tartozó lakosság számára. A felsoroltak is jól mutatják, hogy nincs olyan -akár a főváros, akár valamely kerület által irányított- kórház Budapesten, amelynek ellátási területe megegyezne bármely jelenff
