1980. augusztus 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
36
A teherforgalom, az áruszállitás távlati alakulásában alapvető különbséget kell tenni a lakosságot és kiszolgáló létesítményeit ellátó, illetve a kis raksulyu, mozgékony jármüvekkel lebonyolított forgalom, valamint az iparral, a termeléssel összefüggő nagy tömegű áruszállítást lebonyolító, általában nagy raksulyu jármüveket igénylő teherforgalom között. A Magyarországon áthaladó nemzetközi és az országos teherforgalom jelentős része is általában nagy raksulyu jármüvekkel /Budapest közúti főhálózatát is használva/ bonyolódik le. A teherforgalom hálózatát- a teherforgalmat vonzó létesítmények telepítésével,- az úthálózat műszaki fejlesztésével,- az úthálózattal érintett területek funkciójával szoros összhangban kell kijelölni. A Budapestre irányuló, illetve a belső városi teherforgalom részben a gyorsforgalmu úthálózatot, részben a sugárirányú főutakat, a pesti és a budai alsó rakpartot terheli. 4. A közlekedési hálózat fejlesztési programjai 4.1 A fővárosi gyorsvasúti hálózat fejlesztése i A metróhálózat épitése A főváros legmagasabb szolgáltatási színvonalú és szállítási teljesitmenyü, az úthálózatot a leghatékonyabban tehermentesítő tömegközlekedési eszköze a metró, amely túlnyomórészt utfelszin alatti vagy mélyvezetéssel, kisebb részben felszínen keresztezésmentesen, korszerű vasútbiztosító berendezésekkel épül. Az állomások távolsága 800-1000 m, a szerelvények utazási sebessége 30 km/óra feletti, teljesítőképessége /hatkocsis szerelvényekkel/ 40 000 férőhely/óra/irány. Ehhez az üzemtípushoz soroljuk a korszerűsített Millenniumi Földalatti Vasutat is, amely 6500 férőhely/óra/irány szállítási teljesítményével, múltja és jellege révén a városi gyorsvasúti hálózat kiegészítője. 1 r i I - 26 •
