1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
21
A FŐVÁROS ÉS AZ AGGLOMERÁCIÓS ÖVEZET FEJ LESZTÉSI ELKÉPZELÉSEI, JAVASLATAI A VI. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKRA H ELŐZMÉNYEK ■ % Hl Budapest és az agglomerációs övezet hosszútávú fejlesztési koncepciójának kidolgozását a központi szervek határoH zatai két szakaszra osztják. I I Az első szakaszban a Politikai Bizottság 1978. május 30—i határozata alapján kell kidolgozni „A főváros és az agglo■ mcráció fejlesztési elképzeléseit, javaslatait a VI. ötéves tervidőszakra”. A tervezési munkaszakasz és az annak ered[ ményét összefoglaló dokumentum 1980. június 30-ával zárul és kerül előteijesztésre a felsőszintű tanácsi és párt szervekeié. ■ s A második szakaszban az ÁTB 5005/1979.sz. határozata alapján közre kell működni az 1981-2000 évekre szóló ■ hosszútávú népgazdasági tervezés munkaprogramja szerint „A budapesti agglomerációban felhalmozódott infrastruk■ j túrális, ipari és munkaerő problémák megoldási irányai” című területfejlesztési részkoncepció kidolgozásában. Határ8 I ideje 1981.1. félév. ■ A tervezésért felelős Fővárosi és Pest megyei Tanács szorosan együttműködve a Budapesti és Pest megyei Pártbizottság ■ GPO-vai már 1978. végére elkészítette a térség távlati fejlesztési koncepciója tartalmára, módszerére, a kidolgozás üteI mére, a munkában az illetékes szervek együttműködésének összehangolására vonatkozó tervet, annak felsőszintű ■ egyeztetése 1979. II. negyedévében fejeződött be. A hosszútávú koncepció - melynek időhorizontja a népgazdaság I távlati tervezésének időközben kiadott irányelveivel összhangban 2000. évig került meghosszabbításra - Budapest és I környéke általános rendezési tervének felülvizsgálatával összehangoltan készül. A tervezőmunka koordinált végrehajtáI sára munkabizottság alakult, melybe a közreműködő minisztériumok és főhatóságok szakértőket delegáltak. Az eredeI ti programhoz képest azonban a távlati fejlesztési koncepció kidolgozásának ütemezése jelentősen megváltozott. A térség fejlesztésére vonatkozó koncepciónak ugyanis tervszerűen kell beépülnie a népgazdaság távlati tervezési I munkálataiba, melyek határidőire vonatkozóan időközben kiadásra kerültek a központi irányelvek. Ebből követke' zőcn az ágazatok 1981-2000. évekre szóló hosszútávú elgondolásai csak 1979-1982. években kerülnek kidolgozásra. A hosszútávú koncepció kidolgozása során ina olyan kötöttségekkel kell számolni, hogy a szakágazati minisztériumok, , valamint az OT sem rendelkezik az agglomerációra értelmezhető részletes elgondolásokkal, illetve tervekkel. Ezért - az OT javaslatával egyezően — a budapesti agglomeráció hosszútávú koncepciójában csak a térség tartós, ma I előrelátható tendenciáit lehet felmérni, illetve megfogalmazni. Így a jelenlegi javaslat a tendenciák feltárására, tartalmi- I lag a térség fejlődését befolyásoló objektívnek ítélhető tényezők mozgásterének, irányának összefoglalására és az ebből I adódó konzekvenciák megfogalmazására szorítkozik. I Ezt a megoldást támasztja alá az a tény is, hogy a népgazdaság ezredfordulóig kidolgozandó koncepciójának előre- 1 láthatólag 1981. év végéig tartó szakasza országosan és az agglomerációra is lényegében prognózisok kidolgozására vál- I i lalkozik. I l I A népgazdasági tervezés hosszútávú programját figyelembe véve tehát a tervezőmunka első szakaszában a súlypontot ■- a megalapozó elemzések készítése; H- a hosszútávú prognózisok kidolgozása;- előzetes hosszútávú gazdaságpolitikai elgondolások, alternatívák megfogalmazása és részkoncepciók kialakítása képezi. ■ A tervezés tartalmából, témaköreiből egyértelműen következik a tervezés időhorizontja. Elsődleges feladat a VI. öt- éves tervet megalapozó kiinduló helyzet vizsgálata, a kialakult feszültségek, aránytalanságok feltárása. Ezek creditté- nyeivel összefüggésben szükséges meghatározni a 2000-ig terjedő időszak fejlesztési irányát és mértékét. A VI. ötéves előzetes koncepció célja a fejlődési tendenciák felvázolása, a legfontosabb fejlesztési célkitűzések, a fő arányok, valamint a legfontosabb elérendő célok körvonalazása. A javaslat figyelembe veszi a fővárosi és övezeti adoltságokat, a területrészenként eltérő fejlettségi szintek közelítésének lehetőségeit, a társadalmi-gazdasági fejlődés I , fe ^ J
