1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
180
f A természeti-, művi-, társadalmi környezet megjavítását az egyes szakági koncepciók az alábbi összefoglalás szerint szolgálják:- a tömeges lakásépítés elhelyezése olymódon javasolt, hogy a budai táj értékes részei további beépítésre ne kerüljenek, a lakóterületek zöldbeágyazottak legyenek. A lakóházakban-, telkeken lévő ipari telephelyek száma a rekonstrukció következtében fokozatosan csökkenje! és növekedjék a zöldfelületek aránya,- az agglomeráción belül uj ipartelepítés csak kivételes esetben tervezett. Az ipar a technológiai rekonstrukciók során a káros környezeti ártalmakat a lehetőség szerint a megengedett mértékre csökkenti,- a közlekedés a kialakult hierarchikus rend továbbfejlesztésével a forgalom egyenletesebbé, biztonságosabb tételével, a metróhálózat bővítésével segiti a környezetvédelmet. A repülési forgalom szabályozásával, zajvédelmi övezetekkel és egyéb /transzmissziós/ létesítményekkel igyekszik a forgalom növekedéséből származó többlet ártalmakat ellensúlyozni,- a közműkoncepciő teljes egészében alapvető környezetvédelmi célokat szolgál a viz- az energiagazdálkodás javításával, és a másodlagos hatások /szennyvíziszap, stb./ megoldására törekszik,- a zöldfelületi rendszer az élővilág fejlesztését, az ellátási szintek javítását, a településterületek túlzott bővülésének korlátozását, a földfelületek védelmét, a kiima javítását is szolgálja,- az üdülési koncepció a közcélú területrek fejlesztésével a tömeges szabadidő eltöltés gazdag lehetőségeit helyezi előtérbe a kisparcellás üdülés fejlesztésével szemben. Az általános rendezési terv környezetvédelmi stratégiája a területi védekezés rendszerére, illetve kiszélesítésére é- pül. Egységes alapelvű, a meglévő káros hatások, természeti és művi adottságok, valamint a tervezett területfelhasználások ismeretében, a differenciált területi védettségi rendszer a védendő értékek szerint csoportosítva az alábbi: I. - a táj, az élővilág, a föld, a viz védelme, valamint a hulladék elleni védelem, II. - a levegőtisztaság /már jóváhagyott/ védelme, III.- a zaj elleni védelem. Az egységes rendszer a már bevált levegőtisztaság területi kategóriái alapján: "kiemelten védett”, "védett, külön intézkedés alá vont", "védett", "egyéb" minősítésű területekbe sorolja a térséget. Ez a rendszer a hatóságok számára a tennivalók, az ellenőrzés és bírságolás lehetőségeit kivánja területi alapon megteremteni. A rendszer a meglévő károk felmérése után tovább javítandó. A zaj elleni védelem területi rendszere teljes egészében később készíthető el, a részletesebb feltárás után. A rendszer alapján intézkedési terv készíthető.. / a műemlék és városképvédelmet külön fejezet tárgyalja/. I. A környezet és természetvédelem: cl KMSBHyjR- a kiemelten védett területek közé sorolja: a természetvédelmi területeket, tájvédelmi körzeteket /Sashegy, Somlyó, Budai tájvéd körzet,stb./, a vizkivételi művek területét,- védett, külön intézkedés alá vonja: a budai hegyvidék /Gellérthegy, Martinovicshegy, Szabadsághegy, Rózsadomb, stb./ további területeit la községek belterületének kivételével/, beleértve a legfontosabb átszellözési tengelyeket, völgyvonulatokat /Pesthidegkut-Tabán között stb./ és a gyógyklimáju 400 m tengerszintfeletti területeket is, az értékes növényállományu területeket /Margitsziget, Városliget, Népliget, Vérmező,stb./, a I feiszini vizek és vízpartok területeit, a termőhelyi szempontból jelentős területeket /Törökbálinti barackos/,- védett területek: a további közcélú zöldfelületek /közkertek, közparkok, erdők, sport-, strand-, temető területek/, valamint a zöldfelületi rendszer fő szerkezeti részei és az üdülőterületek,- egyéb, a felsoroltakban nem szereplő területek. A fentiekben körvonalazott védekezési koncepció elsősorban a Budai táj védelmének uj stratégiáját hordozza I I j |
