1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
175
\ I pótlására, a tömeges lakásépítés területein a meglévő fák megmentésére. t A budapesti agglomeráció területén országos és megyei jelentőségű természetvédelmi területeken együttesen védett a [" természetes növényzet az állatvilággal, a felszíni alakulatokkal, barlangokkal együtt. Ezeken a területeken kivül nagy értéket képviselnek az elszórtan sokhelyen található értékek mellett - a főváros területén elhelyezkedő parkok//Margit- sziget, Népliget, Városliget, Gellérthegy,stb./, ahol tudatos emberi munkával sok értékes és ritka növény található, j A városi állatvilág a háziállatokra /kutya,macska,stb./, illetve a városkedvelő állatokra /veréb, gerle, rigó, stb./ korlátozódott. Ezek közül a kutyatartás terjed nagymértékben. Sajnos egyes területeken - az eredményes patkányirtási akció után - kellemetlen rovarok szaporodtak el. A táj védelme környezetvédelmi szempontból a felszíni alakulatok és a kiima védelmére szorítkozik. Budapest és környékének területei három nagy tájcsoporthoz tartoznak. A Duna jobbparti része a Dunántúli középhegység /Ge- [ recse-Pilis-Budai hegyek/, a balparti részek részben az Északi-Középhegység /Börzsöny-Gödöllői dombvidék/, részben a Nagyalföld területére esik. A terület tengelyét alkotó Duna jobb partja változatos felszinű, eléri az 590 m tengerszintfeletti magasságot is, mig a pesti síkság átlag 100-120 m magasan helyezkedik el. Az agglomeráció Duna jobbparti területe magába foglalja azokat a városi táj szempontjából meghatározó értékes területeket, amelyek világhírűvé tették a fővárost. A Gellérthegy, Várhegy, Sashegy, a Jánoshegy, Hármashatárhegy, Rózsadomb alapvetően meghatározói ennek a látványnak. E területek kilátópontjairól viszont jól áttekinthető a pesti város- rész. A hegyek mellett, különösen az É-ÉNV és D-DK irányú város felé lejtő völgyek meghatározó szerepet töltenek be a város kiimája szempontjából. Ezek a völgyek nemcsak az uralkodó szél irányában feküdve fejtik ki a város átszellőzé- sében fontos szerepüket, hanem az erdős hegyekről az éjszakai órákban a völgytalpakon lefolyó lassú, hűvös légmozgások tisztítják, hígítják nap, mint nap a város szennyezett levegőjét. Ennek jelentősége azért is nagy, mert az évi átlagos szélsebesség mindössze 2 m/sec. Az átszellőzésben különösen nagy szerepe van a Duna völgyén, a Solymári völgyön kivül, a Pesthidegkut - Hűvösvölgy • Városmajor • Vérmező - Tabáni völgy vonulatnak, amelyen keresztül a Gellérthegy tömegének és felmelegedett szikláinak eltérítő hatására, a Belváros levegője hajnalban tisztul. A vízszintes felületekre érkező napsugárzásról a 3.sz. ábra mutat tájékoztatást. A csapadék évi mennyisége a budai oldalon 650-680 mm, a pesti oldalon csak 550 mm. A levegő nedvességtartalma viszonylag kevés 40-85 % között ingadozik. A sokévi középhőmérséklet 11°C, legmelegebb julius hóban 22°C, leghidegebb januárban van /havi átlagban/ -1,1°C. ! A főváros belső és külső területei között a műszaki környezet következtében jelentős éghajlati különbségek alakultak ki. Mig a budai oldalon a 400 m tengerszintfeletti mintegy 10 km2-es területen gyógyüdülésre is alkalmas a kiima, addig a belső városmagban kialakult és egyre szélesedik a jellegzetes, hatásaiban kellemetlen városi mezoklima. Ez lényegében kevesebb napsugár mennyiségben, mintegy 1-3°C-al magasabb hőmérsékletben, kisebb páratartalomban, talajfelszínen kicsi, illetve helyenként huzatszerű légmozgásokban nyilvánul meg. Ezek a beépitettség, a növényzet hiánya, az intenzív közlekedés stb. következtében létrejövő klimatikus hatások, bár összességükben kellemetlenül hatnak a la- kósság komfort érzetére, közvetlenül nem jelentik az egészség károsodását. L A budai táj • amely nemcsak összhatásában, hanem részleteiben is /pl. Tündérszikla/ értékes felszinű, és olyan jelentős barlangokkal, üregekkel rendelkezik, mint a Pálvölgyi, a Szemlőhegyi, a Várhegyi, Budafoki stb. - éppen kedvező adottságai miatt nagymértékben pusztul, és a feszitő egyéni és csoportérdekek miatt a beépítése folyamatos. Az átszellőzési csatornák fokozatos megtisztítása helyett a levegő beáramlását akadályozó erőteljesebben felmelegedő és felszálló légáramlatot előidéző uj épületek stb. épültek. Ennek a város-klimát, tájképet rontó tevékenységnek a gátlását segiti a Budai- tájvédelmi körzet kijelölése, amely a- zonban csak a megmaradt erdőterületeket védi. A települési környezet védelmének körében nagy jelentősége van a hulladékok okozta problémáknak. Jelenleg a térségben • a vízgazdálkodáshoz hasonló • átfogó hulladék-gazdálkodásról nem beszélhetünk. Döntő mértékben a kommunális hulladékok gyűjtése, szállítása, elhelyezése folyik szervezetten, az egyéb /építkezési, ipari stb./ hulladék csak részben kerül a szakvállalatok kezelésébe. Igy lényegében csak a Fővárosi Közterület-Fenntartó Vállalat adatai ismertek. 4W
