1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
173
r i i dót okoznak a budapesti szennyvízátemelő telepeken keletkezett iszapok, amelyeknek fémtartalma /ólom,1000mg/kg, kádnium 40 mg/kg, króm 10000 mg/kg/.a toxikus értéket is eléri. A talajvizek szennyezettsége nem feltárt. Egyes köz■ ■ ségekben a kutak a szennyezettség miatt ivásra alkalmatlanok. Jelentős környezetvédelmi gondokat okoznak a még rendezetlen vízpartok, lefolyástalan, mélyfekvésű, illetve árvízveszélyes területek is. A természetes források között nagy jelentősége van a meleg-gyógyvizforrásoknak, amelyeknek védelme és fejlesztése idegenforgalmi jelentőségű is. /Bp-en kb. 52000 m3/nap vízhozam/. A levegő szennyezettsége a háztartásokból, az üzemekből, a közlekedési tevékenységből, stb. származik. A Főváros területén nyilvántartott főként ipari légszennyező források száma 5437 /mintegy 1200 telephelyen/. A legjelentősebb 31 budapesti szennyezőforrás mellett a környék területén Százhalombatta két nagyüzeme emelkedik ki. Az immisziós /R.I.V./ mérőállomás-hálózat adatai szerint 1979-ben az évi átlagos kéndioxid szennyezés 6,36 /10-2 mg/m3/, O O a január havi maximum 17,0 /10 meg/m3/, nitrogénoxidok éves átlagban 22,47 /10 mg/m3/, a március havi max. O 25,7 /10 mg/m3/ volt. Természetesen a szennyezés mértéke nem azonos területi megoszlású, mint ahogyan a bemutatott szennyező anyagokon kivül is nagymennyiségű egyéb anyag is sok helyen, változó összetételben van jelen. Az O.K.I. véleménye szerint csak kéndioxid, nitrogénoxidok, por, korom mért adatai alapján összességében, fűtési idényben. A Belváros területe "nagymértékű" higiénés veszélyeztetettségű, nem fűtési idényben "közepes mértékű" a higiénés veszély. A szennyező ariyagok területi eloszlását az 1 .sz , a látható szennyezettséget a 2.sz. ábrák szemléltetik. A levegőszennyeződés elleni intézkedések döntően a fűtéssel kapcsolatosak, az egyéb /közlekedési, mezőgazdasági.stb./ eredetű szennyezések ellenőrzése csak szórványosnak nevezhető. A budapesti lakásoknak mintegy 50 %-a a környék lakóházainak pedig csaknem 100 %-a korszerűtlen, hagyományos fűtésű. A főváros közlekedésében naponta több, mint 200 ezer jármű szennyezi a levegőt. A levegöszennyeződések csökkentése érdekében Budapest és környékének területei "kiemelten védett" "védett" és "egyéb" kategóriákba soroltak. Ezen túlmenően a főváros egyes területeit a V.B. még "külön intézkedés alá" is vonta. "A kiemelten védett" területeken 1985-ig a "külön intézkedés alá vont" területeken az ezredfordulóig meg kell oldani a korszerű fűtést és meg kell szüntetni a káros mértékű levegőszennyeződést Budapesten. A korszerű fűtések terjedését a lakásépitési és gázprogram segiti. A levegő-tisztaság érdekében nagyjelentőségű eredmény 1970. óta a felhasznált energiahordozó anyagok összetételében bekövetkezett előnyös változás: a szilárd anyagok aránya 47,2-ről 15,8 %-ra csökkent és növekedett a gáznemű /21,4- ről 37,2-re/, az elektromos és a folyékony energiahordozók felhasználása. Az élővilág védelme a térségben, elsődlegesen a növényzet megóvására koncentrálódik. A táj eredeti nö* vényállománya az emberi tevékenység hatására csaknem teljesen elpusztult, helyét a mezőgazdasági és egyéb kultúrnövény foglalta el. Jelenleg a teljes tervezési területnek a 15,4 %-a erdő, 55,2 %-a döntően mezőgazdasági növénnyel borított, a fennmaradt további területnek egy része van disz- és gyümölcsfákkal, cserjékkel, egyéb dísznövényekkel, ker- ( tészeti növényekkel beültetve. Ennek az utóbbi területrésznek /amely lényegében a településterületnek különböző módon beépített része/ a zöldfelületi fedettsége, elhelyezkedése és annak megoszlása pontosabban nem ismert /kivéve a Főkert által kezelt 1290,8 ha/. Az összes növénnyel fedett terület a települések fejlődésével /lakás, ut, ipari építkezések,stb./ folyamatosan csökken, illetve a káros környezeti hatások következtében károsodik, degradálódik. A nagyüzemi gazdálkodás következtében azokon a területeken, ahol korábban többszáz növényféleség élt, ma nagy táblákon egy-egy növényfajtát termesztenek. A nagyüzemileg nem hasznosított területek egyrészén üdülőterületi, zártkerti parcellázás történt, ahol az eredeti növényállomány kipusztulásával kezdődik rendszerint a terület birtokba vétele. A különböző szinten gondozott területek mellett sajnos nem ismert,-de feltehetően számottevő - a gondozatlan területek mennyisége, ahol elsősorban a különböző káros hatásoknak ellenállóbb gyomnövények uralkodnak. A növényzet a parkokban, erdőkben jelentősen rongálódik, a nagy igénybevétel, de sokszor a szándékos károkozás I következtében. Sok kár keletkezik az útépítések, közművesítések következtében a fasorokban. Elsősorban a főváros területén előfordul erdő, vagy parkterületek beépítése is. A szabad területek hiányában gyakori egyes parkok felvonulási területként való igénybevétele. A Fővárosi Tanács intézkedése következtében ma már eay^ nagyobb gondot fordítanak a közterületről kivágott fák A
