1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
171
10. KÖRNYEZET -.TERMÉSZETVÉDELEM ^ Az elmúlt időszakban fő vonalaiban tisztázódott a környezetvédelem köre. "Az emberi környezet védelméről" szóló 1976. évi II. törvény alapján védelem alatt áll: a föld, a viz, a levegő, az élővilág, a táj, a települési környezet. A meglévő káros környezeti hatások egyértelműen még nem feltártak. Kétségtelen azonban, hogy az urbanizáció fokozódásának következtében az ártalmak elsősorban a Főváros területén jelentkeznek a legösszetettebben. A föld védelme a talajra, az alapkőzetre és az ásványi anyagokra terjed ki. Jelenleg a Főváros területének mintegy 50-55 %-a, a környék területének kb. 15-20 %-a beépített település terület, amely az országos 6 %-os értékhez viszonyitva magas arány. Az elmúlt 50 év alatt Budapest környékén a mezőgazdaságilag művelt terület köÍ zel 15%-kal csökkent. Az urbanizálódás következtében elsősorban a hosszú évszázadok alatt kialakult felszíni termőréteg károsodik. /Az építkezések előtt nem történik meg a humuszréteg letermelése és szakszerű tárolása, újrahasznosítása, igy jelentős népgazdasági érték pusztul el./ A vizerózió okozta talajlepusztulás főleg Budapest északi, észak-nyugati részén, a budai, pilisi hegyvidéki részeken jelentős, de nem elhanyagolhatók a síkvidéki eróziós károk sem. A mezőgazdasági munkák során helyenként a lejtő irányú művelés tág teret ad az eróziónak éppen úgy, mint a rendezetlen /mélyfekvésű, árvízveszélyes, stbJ vízelvezetésű egyéb területek. A térségben helyenként végzett meliorációs tevékenység TSz-ek és egyéb szervek megbízására folyamatban van, de átfogó teljes rendezésre még nem került sor. Kisebb mérvű deflációs jelenségek csak a pesti homokos területeken találhatók. I A budapesti agglomerációban rendkívül sok helyen rendetlenül lerakott hulladék, vegyszer, stb. jelenleg még felmérhetetlen talajszennyezést okoz. Kellően nem ismert, de a városkörnyéki intenzív mezőgazdaság magas kemikália fel- használásának /műtrágyák, növényvédőszerek/ is lehet káros hatása a talajra. Az alapközet és az ásványi anyagok, a mélyépitési és bányászati tevékenységek hatására károsodtak. Mig az elmúlt századokban a szarmata mészkő bányászás volt jelentős, a közelmúltban a kavics, homok, agyag kitermelés fokozódott. A talaj felszint a legnagyobb mértékben az erdő védheti meg. A térség talajszennyezettségének felmérése még nem történt meg. I A vízgazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásai: A Duna a vízellátásban, a szennyvízelvezetésben meghatározó szerepkörű a térségben /a közlekedési, klimatikus, esztétikai stb. értékein kivül/. Közműves vízellátásban Budapest lakosságának 87 %-a, a környék lakosságának 57 %-a részesül, a többi köz és magánkutakból biztosítja vízigényét. A fő vízbázis a Duna. Az ivóviz minőségű víztermelés egyaránt szolgálja a háztartásokat és esetenként az ipart. Külön ipari víztermelés, a felhasználáshoz képest, rendkívül kevés /az ivóviztermelésnek kb. 8%-a/. Mig a fővárosi lakosság 77 %-a lakik csatornázott területen, addig a környék összlakosságának 7.2 %-a van azonos helyzetben. A naponta elvezetett szenny- és csapadékvizmennyiség átlag 1-1.1 millió m3. A szennyvizeknek csak mintegy 6 %-a kap biológiai tisztítást Budapesten. A környék területén közcsatornába elvezetett 15.800 m3/nap szennyvíz túlterhelt, hiányosan kiépített tisztítótelepre kerül. A Duna vízminősége az oxigénháztartás mutatói alapján "Kissé szennyezett" I KGST II.hat/, a bakte- rológiai terhelés Budapest felett "szennyezett" /111.oszt./, Budapest alatt "szennyezett- erősen szennyezett" /III- IV. oszt./ minősítésű. Ennek alapján a víz-< kommunális ellátásra, bizonyos ipari célokra, fürdésre és vizisportolás- ra nem alkalmas, korlátozás nélküli öntözésre csak megfelelő kezelés után használható. A patakok jelentős része fa erősen szennyezett. A vízminőség romlása veszélyezteti az ivóviz készleteket, nehezíti a megfelelő minőség elöálli|s tását. A vizek minőségét /beleértve a talajvizeket is/ jelentősen befolyásolják: a csatornázatlan területek, a mezőgazdaság /túlzott N trágyázás, növényirtó és védőszerek, a szakosított állattartó telepek hígtrágyája, egyéb hulladék/, az i- par /mérgező anyagok talajba, vizbe juttatása is előfordul/, a közterületek téli sózása, egyéb hulladék. Komoly gon-
