1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
151
V J - észak-budapesti /Palota szigeti/ tisztítótelepre a budai oldalról 12.900 m3/nap, a pesti oldalról 19.740 m3/nap.- az észak-csepeli tisztibtelepre a budai oldalról 1.800 m3/nap, a pesti oldalról 10.840 m3/nap. ' ~ 3 dél-budai tisztítótelepre 11.830 m3/nap. [ - a dél—pesti tisztítótelepre 21.630 m3/nap. Ezek az értékek összegezve 78.740 m3/nap szennyvízmennyiséget jeletenek a budapesti tisztítótelepeken. A Budapesthez nem kapcsolódó Budapest környéki települések szennyviztisztió rendszerei: szentendrei, közép-csepel-szigeti és érdi. A szentendrei regionális rendszerhez fog tartozni Szentendrén kivül Pomáz, Csobánka, Leányfalu, Tahitótfalu, Szigetmonostor és Pócsmegyer. A közép-csepelszigeti telep fogja tisztítani Tököl, Halásztelek, Szigetszentmiklós és Szigethalom szennyvizét. Későbbiekben Dunaharaszti és Taksony csatornahálózatát is ide kell kapcsolni Az érdi szennyviztisztitó telep fogadja Diósd vizeit, de a kis távolság miatt elképzelhető a szennyvizek Százhalombattára való elvezetése is. Másik lehetőség, mely külön vizsgálatot igényel, az Érd—diősdi szennyvizeknek a közép-csepeli telepre történő vezetése. A Budapest-környéki gyürü 4 településében javasolnak önálló tisztítótelepet /Pécel, Alsónémedi, Százhalombatta és Tárnok/, ezek is az ezredforduló után a budapesti, illetve regionális rendszerekre köthetők. Összefoglalva a fejlesztést meghatározó adottságokat és szempontokat: A Duna vízminősége további romlásának megelőzésére, elsősorban az ivóviznyerés érdekében a szennyvíztisztítás mértékét növelni kell. A szennyvíztisztítást a fővárosban jóváhagyott program szabja meg. A vizsgált térségben az elmaradottság felszámolása elkezdődött. A helyi megoldásokra való törekvést minden esetben körültekintően kell ébirálni. A Duna az alábbi szempontok figyelembe vételével teljes hosszában alkalmas a tisztított szennyvizek elhelyezésére:- A vízbázisok védelmére a tisztított szennyvizek keveredését és gyors eltávolítását biztositó megoldás szükséges,- a bevezetések száma csökkentendő,- a ráckevei Dunába még tisztított szennyvizet sem lehet bevezetni; a ráckevei Duna védelmére kiadott környezet- I védelmi intézkedéseknek érvényt kell szerezni.- a szentendrei Dunát a nagymarosi vízlépcső megépülése után fokozottan mentesíteni kell a szennyvizektől,- az ipari szennyvizek elhelyezése és tisztítása, a víztakarékos technológiákra való áttérés az első tennivalók közé tartozik,- a főváros és környéke településeiből eredő szennyvíziszap elhelyezését meg kell oldani. A terület kiválasztásában a szennyvíziszap mennyiségének, a szállítási távolságnak a környezetvédelem szempontjával azonos súlya lehet. fc A fejlesztés eredményeként minden településnek már lesz közműves szennyvízelvezetése. A közcsatorna-ellátás mértéke azonban a vízellátásé alatt marad, mivel ennek költsége a településen belül is jelentős. A települések kertes i beépítésű külső területein, ahol a szikkasztás feltételei biztosíthatók, a távlatban sem szükséges a szennyvízcsatornázás. Megoldásra váró feladat, hogy fejlesztés során a vizbeszerzést, vízellátást, csatornázást és szennyvíztisztítást összefüggően oldják meg, egy térségen belül a vízellátás és csatornázás aránya ne legyen olyan eltérő, mint napjainkban. Ha ez nem érhető el, akkor a környezetvédelmi célok sem válnak valóra. ■ i
