1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
149
I— ^..A— ^ ramjá"—bán rögzített irányelvek a mai követelmények figyelembe vételével is érvényesek, és állandóan korszerűsítve a csatornamű komplex fejlesztésének alapjául szolgálnak. A végcél az, hogy a Főváros teljes beépítendő területéről a szennyvizeket zárt csatornahálózat gyűjtse össze. Ez alól csak ott tehető kivétel, ahol laza /családiházas, kertes/ beépités marad, és a szennyvizek elszikkasztására a kedvező talajadottságok úgy biztosítanak lehetőséget, hogy a fel - szin alatti ivóviz-készletek károsodása kizárt. Egyes alacsony beépítésű peremkerület—részek kivételével a csatornázás távlatban is egyesitett rendszerű, tehát a hálózat a főváros túlnyomó részéről a csapadékvizek maradéktalan elvezetését is biztositani fogja. A hálózat növekedésével és a vízfelhasználás emelkedésével összhangban korszerűsíteni és bővíteni kell a főgyűjtő— és gyűjtőhálózatot, valamint az átemelő telepeket is. Távlatban a csatornahálózat által összegyűjtött és levezetett szennyvizek csak biológiai tisztítás után kerülhessenek a Dunába. E feladatot a következő három tisztitó telep látja el.__M^nej/ezés _______________________Tisztító kapacitás m3/nap Észak-budapesti telep 560.000 Csepel-északi telep 1.360.000 Buda-déli telep 132.000 2,052.000 Tisztítótelepek természetszerűleg csak a befogadó Duna közelében létesíthetők. A pontosabb helykiválasztást — a távlati tervek készítésekor - alapos vizsgálatok előzték meg, melyek során meghatározóak voltak a csatornamű és a környezet adottságai, a megvalósíthatóság és a gazdaságossági szempontok. fi A főváros környezetében lévő települések egy részében a szennyvizek elhelyezésére csak olyan kisvízfolyások jöhetnek szóba, melyek a fővároson át érkeznek a Dunába. Megengedhetetlen, hogy a főváros területén a nyílt medrü vízfolyások szennyvizet vezessenek, ezért a csatornahálózat és a tisztítótelepek fejlesztése során fel kell készülni az érintett községek szennyvizeinek fogadására ést tisztítására. V74'4: 4' ff Hff^H ■ A csatornahálózatot úgy kell fejleszteni, hogy az ezredfordulóra az uj lakótelepek és intézményközpontok maradéktalanul kiszolgálása mellett a ma még jórészt csatornázatlan peremkerületek /XV.-XXII//ellátottsága minden kerületben ©flflj;; ©A ff tovább növekedjék. Ehhez évenként 60—70 km uj csatorna épitése szükséges. A csatornázásba bekapcsolt lakások aráI nya 1990-re 84 %-ot, 2000-re 88-90 %-ot ér el. A csatornahálózatot folyamatosan fel kell újítani úgy, hogy az e téren mutatkozó lemaradás fokozatosan felszámolásra kerüljön, és a folyamatosan jelentkező ujabb rekonstrukciós igényeket is kielégítsék. Ennek érdekében évente - 27-28 km csatornát kell átépíteni. A rekonstrukció és a fejlesztés során a feltárás nélküli épitési módszerek kerülnek előtérbe. A budapesti csatornázás fejlődését lásd az 1. sz. ibrán. A csatornahálózat fejlesztésével és rekonstrukciójával összhangban, azzal egyenértékűen folyamatosan korszerűsíteni kell az átemelőtelepeket, és a fejlesztési tervekben meghatározott uj átemelőtelepeket meg kell építeni. A szennyvíztisztítási program megvalósítása érdekében 1990-ig ff § - a 30.000 m3/nap teljesítményre épített Dél-pesti telepet /1980-ig/ 72.000 m3/napra bővítik,- az ugyancsak épités alatt álló Észak-budapesti telep l-ll. ütemét 280.000 m3/nap teljesítménnyel üzembe helyezik,- megkezdődik a tervezett Észak-csepeli telep I. ütemének /420.000 m3/nap/épitése. Az ezredforduló táján üzembe kell helyezni az Észak-budapesti telep III—IV. ütemét /280.000 m3/nap/ az Északcsepeli telep második egységét /420.000 m3/nap/ és a városfejlesztési igényektől függően - a dél-budai telepet. I I
