1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
124
I úthálózat magassági vonalvezetése a tömegközlekedés szempontjából: a meredekebb útszakaszokon ugyanis a kéttengelyű autóbuszok teljesítőképessége jelenti az útvonal vonzáskörzetében biztosítható férőhely-kínálat és utazási ^ sebesség felső határát, ami egyszersmind a telepítési lehetőségeket is behatárolja. I A főúthálózat szélességi, keresztmetszeti viszonyai már kevésbé kedvezőek a korszerű közlekedés számára. Rövid szakaszon belül változó szélességű beépités kiséri nem egy hagyományos főútvonalunkat, ahol helyenként egyaránt torlódik a jármű- és a gyalogosforgalom. Pest középkori utcahálózatában ma már a századfordulón kiszélesített Kossuth Lajos utca sem elegendő szélességű, a XVIII. sz. végén szabályozott lipótvárosi utcák is keskenyek. Még kedvezőtlenebbek a főúthálózat keresztmetszeti viszonyai a három évtizede Budapesthez csatolt peremkerületekben /pl. a Váci ut újpesti, a Fehérvári ut budafoki folytatásában/, ahol a főútvonalak szélessége sok helyütt egy korszerű alsórendü gyűjtő- vagy lakóutca méreteinek, keresztmetszeti elrendezésének sem felel meg. A főváros környékén a történelmi főútvonalak forgalmát sok helyütt átkelési szakaszok sorozata nehezíti, teszi balesetveszélyessé /pl. 2—es, 4-es, 10-es, 31-es, 51-es utak/. A sokszáz km hosszban kiépítetlen alsórendü úthálózat a fővárosi peremkerületeknek és a környéki településeknek egyaránt súlyos tehertétele. A főváros területén 40, az agglomerációs övezetben további 25 helyen szintbeni vasúti keresztezések akadályozzák a közúti főhálózat forgalmát. A 3581 km hosszú fővárosi úthálózat 68 %-a kiépített, de a burkolatok mintegy fele korszerűtlen, vagy elöregedett. Az útburkolatok átlagszélessége 7.1 m. A burkolatlan utak hossza 1153 km. A főúthálózatot alkotó utak hossza 518 km, átlagos szélességük 13,4 m. I Az agglomerációs övezet úthálózatának gerince a két autópálya /M1-M7, M3/, a hét elsőrendű 12, 4, 5, 6, 10, 31, 70 szJ és három másodrendű /11, 31, 51 sz./ főút, valamint tizennyolc alsórendü KPM-utvonal. E 30, túlnyomórészt sugárirányú útvonalból álló hálózatot kisebb jelentőségű harántirányu kapcsolatok, és a tanácsi kezelésben lévő helyi utak egészítik ki. A KPM kezelésében lévő utak összhossza 535 km: ebből 37 km autópálya, illetve autóut, 114 km főút, 248 km összekötőút, 112 km bekötőút, 24 km állomáshoz és révhez vezető ut. A környéki települések helyi forgalmának el nem hanyagolható része a túlnyomórészt keskeny és korszerűtlen burkolatú alsórendü KPM-utakon, és a nagyrészt kiépítetlen tanácsi utakon bonyolódik le. A személygépkocsi-ellátottság Budapesten 114 szgk /1000 lakos; a környéken kb 90 szgk/ 1000 lakos. A közúti forgalom jellegzetes irányait és arányait az 1. ábra érzékelteti. A budapesti gépjárműállomány rohamos növekedése és a ma még gyakorlatilag korlátlan személygépkocsi-használat következtében a főúthálózat legforgalmasabb szakaszainak és szintbeni csomópontjainak, de különösen a Duna-hidaknak az átbocsátóképessége csúcs- forgalmi időszakokban teljes mértékben igénybe van véve. /I. az 1. táblázatot/ 1. táblázat A közúti forgalom /ezer helyváltoztatás naponta/ fc személygépjármű tehergépjármű a fővároson belül 657 347 a főváros és a városon kívüli területek között 54 54 átmenő 2 _______________________________2________ Összes: 713 403 A főváros és környéke településrendszerének kiterjedése, a lakosság időmérlegének javítása érdekében Budapesten gyorsvasúti vonalakból és gyorsforgalmi utakból álló gyorsközlekedési hálózat kifejlesztése van folyamatban. A gyorsvasúti vonalak meghatározzák Budapest fejlődésének irányait /É, ÉK, DDK, D felé/, a gyorsforgalmi | 0,
