1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
120
I A zöldterületi közparkok, lakóterületi kertek mellett az intézményterületekhez tartozó temetők jelentik a legnagyobb nö( vényboritottságot. Budapesten jelenleg 11 temetőben temetnek és 30 lezárt temető van. A földbe-tűzbe temetkezés aránya 50-50 %. A sport, a strand területeken /amelyekkel részletesebben az üdülés, idegenforgalom, rekreáció c. fejezetben foglalkozunk/ gyakran szép növényállomány található. Botanikai szempontból is fontos a Fővárosi Állatkert és Növénykert is, amelynek a területe szűkös és környezetében nem növelhető. r V» ■. A budapesti agglomeráció mezőgazdaságának helyzete az elmúlt időszakban a nemzetközi nagyvárosi környék fejlődési tendenciáinak megfelelően alakult. Ennek két alapvető jellegzetessége:- a mezőgazdasági területek fokozatos csökkenése, ill.- a termelési szerkezet átlagtól eltérő megváltozása. Budapest mezőgazdasági területeinek változása 1965-79között /Az összterület 52.510 ha/ Mezőgazdasági termőterület Erdő: Kivett terület: % % % 1965 46,1 8.1 45,8 1979 41,1 8,5 50,4 A fentiek alapján az elmúlt 14 évben a budapesti mezőgazdasági termőterület 2625 hektárral /5%/ csökkent, az erdő 165ha- al /0.4%/ -a növekedett. A teljes mezőgazdasági területcsökkenés tehát 4.6 %-os volt. A Főváros összterületének 10,5 %-a /5528 ha/ az Állami Gazdaságok és Erdőgazdaságok használatában van. Ezek közül legjelentősebb a Pilisi Parkerdőgazdaság Budapesti Erdészete. A termelőszövetkezetek használatában 16,2 % /8502 ha/, egyéni gazdaságok kezelésében 24.8 % /12,995/ha/ van. Az összterület további 48.5 %-a /25.485 ha/ állami, tanácsi és egyéb vállalatok, szervezetek használatában van. Belterületnek minősül a Főváros összterületének 70 %-a, külterületnek 27,4 % és zártkertnek 2.6 %-a. A Főváros és az övezet területén működő 14 jelentős mezőgazdasági termelőszövetkezet az országos átlagtól eltérő termelési szerkezetére jellemző, hogy az összes tevékenységük üzemi termelési értékének 3/4 része az alaptevékenységen kivüli /i- pari, stb./ tevékenységből származik. Ez egyrészt a megyei átlagnál gyengébb földminőség, másrészt a nagyváros nyújtotta egyéb, jövedelmezőbb termelési lehetőségek következménye. Ezek a tényezők jelentősen befolyásolják a piacközelség ellenére is a mezőgazdasági termelési kedvet. A városkörnyék mezőgazdasági területének változása 1 9 76-79 között /Hektárban, ill. az összterület - 115.006 ha-%-ában/. Mezőgazdasági termelőterület: Erdő: Kivett terület: ha % ha % ha % 1976 73.501 63,9 21,517 18,7 19.988 17,4 1979 70.984 61,7 21.367 18,6 22.655 19,7 x = mezőgazdasági termelőterület: szántó, kert, gyömölcsös, szőlő, rét, legelő, nádas. A budapesti agglomerációhoz tartozó községek mezőgazdasági termelőterülete három év alatt mintegy 2500 ha-al csők- ■ kent. 00? S ^ ____ m \ 1
