1980. június 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

29

jelentkezik. - Évente a budapesti erdőkből kb. 6000 m3 fát termelnek ki. Az erdők összes élőfakészlete 590 ezer m3, amely élő szervezet évenként mintegy 22 ezer m3 faanyagot hoz létre. E mérleg szerint a főváros faállománya évenként 15-16 ezer m -el gyarapszik.

A budai erdők legértékesebb fafajai a kocsántalan tölgy (Quercus petraea - 30.2% területi részarány) és a bükk (Fagus silvatica 4.4%); honos fafajok még a csertölgy (Quercus cerris 16%), gyertyán (Carpinus betulus - 4,4%), virágos kőris (Fraxinus ornus 14%), hárs (Thilia parvifolia 3,7%), egyéb fafajok (15.7%), jövevény a

I

száraz meszes hegyoldalakra telepitett feketefenyő (Pinus nigra 11,6 %).

A pesti oldal erdei jóval fajtaszegényebbek: kocsányos tölgy (Quercus robur 10,5%), akác(Robinia pseudoacacia 53,3 %), nyárok (Populus 13,1 %), erdei fenyő (Pinus silvestris 3-8%), fekete fenyő (Pinus nigra 5,3 %), egyéb fafaj (9,8 %).

I

A parkerdők fenntartási munkái két csoportba sorolhatók:

1./ A természeti tényezők fenntartása:

| a./organikus környezet: fény, levegő, viz, talaj,

b./növényvilág: fák, cserjék, lágyszárúak,

c./állatvilág: emlősök, madarak, rovarok, stb.

A természeti tényezők fenntartását nehezíti az a feltétel, hogy az embernek biztosítania kell e tényezők dinamukus egységét, együttes funkcionálását, meghatározott anyag és energia forgalmát.

2./ Emberi létesítmények fenntartása:

a./parkerdei létesítmények,

b./ magasépitmények,

c./mélyépítmények,

d./vonalas létesítmények,

E felsorolásból is látható a feladat rendkívüli összetettsége, a munkák elvégzéséhez szükséges sokoldalú felkészültség.

Az 1. sz. melléklet a budai hegyek Normafa környéki 2.2 millió m3-nyi pihenőerdejének fenntartási munkáin mutatja be a feladat sokrétűségét.

L— tt 11-5-