1980. június 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
213
r i 3 B./ végre kell hajtania a város körüli zöldövezet telepítését, hogy a kővetkező évtizedekben minél .nagyobb összefüggő erdőfelületek kondicionálják az egyenlőre továbbromló fővárosi környezetet* A*/ Budapest természetföldrajzi viszonyai /geológiai, domborzati, hidrológiai és éghajlati/ a Duna két oldalán élesen eltérnek egymástól* Jórészt ez az adottság okozza a pesti és budai erdők minőségének a különbségét. Budapest településviszonyának térbeli aránytalansága, * szerkezeti tisztaságának a hiánya pedig a két városrész zöldfelületi ellátottságát differenciálja. Az erdők gondozását jelentik a fiatal és középkorú erdőkben az u.n. nevelővágások, amelyek célja a visszamaradó egyedek védelme, életterük növelése, az állományok esztétikai értékének a fokozása* Ilyen munkát évente 2,1 millió m2 területen végez az erdészet* A kiöregedett, többnyire sarjeredetü állományok megújítása a budai erdőkben fokozatosan 20-25 év alatt történik, a pesti oldalon a rossz minőségű akácosokat tarvágással kitermel*, jük és helyükbe tölgyet, erdei fenyőt és különböző elegy- fákat ültetünk* Évenként 150-200 ezer m2-en folyik i- lyen munka* Ezzel együtt jár az elültetett, de kipusztult csemeték hézagainak a pótlása és a növények ápolása 10 é- ves korukig*. Ilyen feladat évenként mintegy 3 millió m2-en jelentkezik. - Évente a budapesti erdőkből kb.. 6000 m3 fát termelnek ki. Az erdők összes élőfakészlete 590 ezer m3, amely élő szervezet évenként mintegy 22 ezer m3 faanyagot hoz létre. E mérleg szerint a főváros faállománya évenként 15-16 ezer m3-el gyarapszik. A budai erdők legértékesebb fafajai a kocsányialan tölgy /Quercus petraea - 30*2 % területi r észarány/ és a bükk /Fagus silvatica 4.4 %/; honos fafajok még a"csertölgy L I -------- I
