1980. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

90

r i- 18 I

A vízkárelhárítás célja a főváros közigazgatási területén átfolyó élővizek és az idő lehulló csapadékvíz biztonságos, károk nélküli elvezetése. E fogalomba -fővárosi viszonylatban— az alábbi főbb tevékenységi körök tartoznak;

^■z h£Zi£YáŰ.£Í£íl} feladata, hogy a Duna árvizeitől mentesítse a partok mentén fekvő, az árvizszintnél mélyebben felevő területeket.

A XÍ££.9.£őezés_cél^a,hogy a főváros csatornázatlan területeire, illetve a vizrajzilag csatlakozó Pest-megyei területekre hulló csapadékvizek olyan módon kerüljenek összegyűjtésre és a Dunába bevezetésre, hogy a káros elöntések, iszap- és hordaléklerakódások, valamint az eróziós károk elkerülhetők legyenek. A mélyterületek rendezése a vízrendezés speciális esete. Összefoglaló elnevezése azon -többnyire már beépült- területek vízrendezésének, amelyek természetes lefolyással nem rendelkező terepalakulaton helyezkednek el.

A vizkárelháritási tevékenység -szükebb célján túlmenőenfont os környezetalakító tevékenység is, hiszen müvei ár- vizvédelmi töltések, rakpartok, a vízfolyások burkolati és parti sávjai, nyílt csatornák, a táj az emberi környezet meghatározó elemei, amelyek a településszerkezettel szoros kölcsönhatásban vannak.

41. Árvízvédelem

A fővárosunk mai területén állott korábbi települések jelentős részükben a Duna természetes árterületét képező folyami terraszokra épültek. Ennélfogva a pusztító

I------------I

■ i i-------------11 — - ■■■ m ■ .