1980. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
210
-------------------- -— — --- —--r~ —------------ f J. 11......I Pl m ' »i r Az érintett családokat rendszeresen meglátogatják, pedagógiai , tanácsokkal látják el a szülőket, ellenőrzik azok érvényesülését . Olyan kapcsolat kiópitósére törekszenek, amelynek során a veszélyeztetettséget mérsékelni, vagy megszűnését elősegíteni tudják. A családdal, a gyermekkel való foglalkozás során indokolt esetben igénybe veszik a nevelési tanácsadók, a gyámhatóság segítségét is. Ugyanakkor a pedagógiai gondoskodás keretein belül /napközi, tanulószoba, szakkör, klubfoglalkozás, korrepetálás biztosítása/, az ifjúsági szervezet segltségóvel /programok szervezése, tisztségek, megbízatások adása/ igyekeznek a gyermekeknél mutatkozó nevelési, fejlettségi hiányosságokat javítani. Nem tudtuk biztosítani az utóbbi években minden veszélyeztetett tanuló napközis foglalkoztatását. Ebben szervezeti nehézségeinken /terem hiány stb./ túl, az iskolai gyermekvédelmi munka hiányossága is közrejátszik. Az 1977/78. tanévben a veszélyeztetett tanulóknak csupán ól fe-a, az 1978/79. tanévben 64 ?ó-a vett részt egész napos foglalkoztatásban. A téli és tavaszi szünetben a veszélyeztetettek többsége részt vesz a napközis foglalkozásokon, a nyári szünetben azonban a napközis, illetve az úttörő és KISZ táborokban csak kis részükre terjed ki a felügyelet. A programok nem eléggé vonzóak. A tankötelezettség biztosítására tett intézkedéseink eredményeként fokozódott az igazolatlan mulasztások elleni küzdelem, ja- ► vult a túlkorossá válás megakadályozása. Az 1977/78. ós az 1978/79. tanévben ló. éves koráig a tanulók csaknem 99 %-a. végezte el az általános iskolát. A középiskolákban, a szakmunkásképző intézetekben is kialakult az ifjúságvédelem szervezete. A szakmunkásképző intézetekben a legtöbb a veszélyeztetett tanuló: a tanulólétszám 7,6 $-a. A legnagyobb részük környezeti, illetve magatartási okból veszélyeztetett. Sok közöttük a vidékről bejáró, a rossz családi körülmények között élő tanuló, akik nem tudtak az uj életmódhoz igazodni. A vidéki családokkal való kapcsolat hiánya, a helytelen pályaválasztás, a tanulás elhanyagolása miatt sajnos jelentős azoknak a tanulóknak a száma, akik lemorzsolódnak. Előfordul továbbra is, hogy egyes alsó- és középfokú iskolák fegyelmi eljárás nélkül eltanácsolják, 3jrmás között kicserélik a problémás gyermekeket, a bűncselekményt elkövetett fiatalkorút ----------- I