1980. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

104

I— —i- 32­fi'tésnek. A Kelenföldi Hőerőmű lehetővé teszi a teljes város­negyed lakossági, kommunális és ipari fogyasztóinak a különböző paraméterű hőigényekkel történő gazdasá­gos ellátását. Azonban a környezetvédelmi követelmé­nyeknek csak részben felel meg. Az Észak-pesti terület hőbázisa az Újpesti Erőmű, a- mely 199o-ig több ütemü fejlesztéssel elégiti ki az érintett területek hőigényét. A területek hőellátósóra besegit még az Angyalföldi Erőmű és csúcstelepként a Révész utcai Fűtőmű. A fejlesztési koncepció alapján fokozatosan megszün­tetésre kerülnek a hőkörzetben lévő kis kapacitású és részben gazdaságtalan fűtőművek és ideiglenes mo­bil-telepek. /Kacsóh Pongrác úti, Lenin úti, Béke úti, IV.kér.Po­zsonyi úti/. A Dél-pesti terület hcbázisa a Kispesti Erőmű, melyhez számításba vehető a Kőbányai Erőmű is. A térség nagy ► kiterjedésű, a hőigények jelentősen növekednek a kö­vetkező években. Az ellátásra a Kispesti Erőmű több lépcsős fejlesztési programja és távlatilag a hőkörzet egységes gerincvezeték rendszerének épitése szükséges. A Csepeli terület hőbázisa a Csepel Müvek Szolgáltató Vállalat erőmüve, melynek fejlesztésére az adottságok és a lehetőségek megfelelőek. A főváros hőellátásánál a távlatban a távolsági hőel­látás megvalósít ásóra is szükséges felkészülni. A hő­ellátás fejlesztése során a hőkörzetek összekapcsolá­sa - a nagy távlatban - az üzemeltetés biztonságát is f— I

Next

/
Oldalképek
Tartalom