1979. november 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

173

imnm ' ’ 1 11 " | *' i. BB—|- 10/a ­lehetővé, hogy minden kispesti Kispesten maradjon. Nem is tüztük ki magunk elé célul - és tájékoztató munkánkban sem hangoztatjuk ezt -, hogy Kispest maradjon a kispestieké, mert tudjuk, hogy ez nem megvalósítható elv. Azzal azonban számolnunk kell, hogy a kispestiek többsége Kispesten sze­retne maradni. Elsősorban az idősebbeknek van ilyen - jogos- igónyük. Aki 30-40 évet leélt egy városrészben, az nagyon nehezen válik meg attól a kerülettől. Állandóan kérik, hogy Kispesten biztosítsunk lakást számukra. A kerületi pártbizottsággal abban állapodtunk meg, hogy mindenképpen célszerű volna azokat a veteránokat, azokat a munkásmozgalmi múlttal rendelkezőket és azokat a társadalmi munkásokat, akik Kispesthez kötődnek, Kispesten folytatnak közéleti tevékenységet,valamint azokat a fiatal családokat, akik kispesti üzemekben dolgoznak, a lehetőség­hez képest Kispesten tartanunk. Teljes egészében ezt tartjuk szem előtt a lakások elosztásánál. Ilyen elveket adtunk ki, s a lakásosztály ezt messzemenően szem előtt tartja. to Azt mindenképpen figyelembe vesszük, ha valaki más kerületben dolgozik, és lehetőségünk van arra, hogy a munkahelyéhez közel adjunk neki lakást. f ♦ í / ’ 7 3 íL ­___________________________________—j

Next

/
Oldalképek
Tartalom