1979. november 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

205

■ ' ■ jjj — ra- I ■ ..... II I ■ mmme ^- 34 - „

ben pozitiv tapasztalattal rendelkezünk, bár ebben a törekvésben azért százszázalékig waox ayJrfXnem hiszek. Közösen keressük a lehetőségeket a még hátralévő.időben.

A másik gond, probléma (Ugyancsak azzal függ össze, hogy'a gyermekintézményekhen, - általános budapesti jelenség - as adott feltételek javitása és várható javulása ninos egyenes arányban a gyermeklétszám szaporulatával. Itt egy sor kezdeményezést tett a kerületi vb., amelyet mi mindenképpen támogatunk, helyesnek és jónak tartunk. A fő gond, - azt hiszem - éppen a kerület jellegéből adódóan rendkívül erőteljesen következik, annak ellenére, hogy uz idősek, az öregek gondozásának volumenét, a házi szociális gondozóhálózatot jónak minősiti a jelentés. Van néhány szám.

A nyugdijasház, meg az öregek, napközi otthonának igénye több oldal rül is felmerült a jelentésben. Erre ma még nem tudjuk azt mondani, hogy a VI. ötéves tervben meg tudjuk-e oldani, vagy sem. Mindenesetre törekvésünk, hogy ha lehetőségeinket biztositíuri tudjuk, altkor az elsők között javasolnánk egy nyugdiján ház felépi- k tésé-t ebben a térségben, de itt is csak azt tudjuk mondani, tanácsolni., javasolni, hogy a házi szociális gondozóhálózatnak ogyis^_te oIván ...

fajta erőteljesebb kiépítését/Tegal.ább/liangsuLyosan kezeljük a

továbbiakban, annál is inkább, mert ma még viszonylag alacsonyaz ellátatlanok száma. De ezzel parhu/zamosan nem lesz kis gond.

f V . ■

/

Az anyagi lehetőségek a rendszeres segélyben részesülök

dolgát illetőleg is meglehetősen behatároltak. Ha azt a llo-13o

.

embert veszem rendszeres segélyben részesülőnek, de a kerületben a 13 ezer nyugdijas boly mintegy négyésfél-ötezer ti/ nagyon alacsony nyugdíjasok száma, akkor nagyon jól érzékeltetem azt a szó£ ° °r "Ll