1979. november 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

201

j

bizottság; első titkárának hozzászólásában is, hogy a főváros és a kerület egyaránt nyerne azon, ha a főváros egyes szakigazgatási szervei jobb megértéssel működnének együtt a kerületiekkel. Konkrét példák is elhangzottak. De ilyen példáknak tulajdonképpen mindannyian tanul vagyunk és tanu:i voltunk, pl. annak n tárgyalásnak a keretében, amelyet Gérnyi elvtárs vezetett beruházási program előkészítése kapcsán, liláiba, ha a helyi ismereteket, tapasztalatokat nem tudjuk gondosan integrálni azokba a szakmai elképzelésekbe, amelyek vezetik a szakigazgatási szervek keretében folyó munkát, akkor abból vesz tőségek származnak, mert a részletekben nem az optimális megoldósok alakulnak ki.

Erre nagyobb figyelemmel kell lenni ós állandó: n öszI tönözni kell a főváros szakigazgatási szerveit arra, hogy egy

I

elevon együttműködésben készi tsék el': döntésre az ügyeket* ke| j f

rületeket pedig arra kell ösztönözni, hogy no fáradjanak el

abban a kezdeményező munkában, igenis hallgassák és '"gyeijók az

ő javaslataikat és azokat, amelyek ésszerűek én megva.L031thai.ók,

feltétlenül valósítsák mo;'. Ebben pedig egy kerületi vezetésnek

tó

nem szabad elfáradnia.

Szeretném azt in aláhúzni, hogy minden kerületnek meg! * I

vannak a maga nehézségei, n maga sajátosságai. Ha Kőbányát Veszem, Kőbányának egy szembeötlő sajátossága van, mégpedig as, hogy a kerületben dolgozók száma kb. annyi,mint a kerü.lei. lakosSai- nak a száma. loo.000 lakón és kb. loo.000 foglalkoztatott van.

Persze ez óriási erőtartalékot jelent egy kerületben. Kispestnek

az az egyik jellegzetéssége, hogy a lakosság számához viszonyítva a foglalkoztatottak aránya csekély és most kezd majd egy kicsit a szanálás megoldása révén újra növekedni Cf %

® £- 30/a -