1979. szeptember 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
157
- 25 Ezt az ez évi és az ezt megelőző évi tapasztalatok egyértelműen indokolják. Mi nem tudjuk olyan optimálisan felfogni a vállalatok rugalmas alkalmazkodóképességétől várható nagy eredményeket, mint ahogy azt ma a pénzügyi irányítás elképzeli. Meggyőződésem, hogy 1980-ban a vállalatok bruttó nyeresége nem fog dinamikusabban növekedni az 1979. évinél, sőt - miuI tán lényegében véve ismerjük az 1980. január 1-ével bevezetésre kerülő új szabályozókat - nagyon reálisnak tartom azt a veszélyt, hogy inkább csökkenés fog bekövetkezni. Az egyik fő problémakör tehát az, hogy anélkül, hogy többletkiadási igények merülnének fel, van egy 1 milliárd forintos bevételi problémánk, amely megoszlik a költség- vetés és a fejlesztési alap között. Ez olyan ügy, amelyet minden körülmények között felsőszintű tárgyalás témájává kell » tenni, hiszen a nagyságrendek olyanok, hogy egy ilyen várható kiesés esetén képtelenek vagyunk tartalékainkkal fedezni ezt a kiesést. Ez az egyik alapvető problémakör. • A másik, ami előzetes számítási anyagunkhoz képest többletkiadási igényként jelenik meg a költségvetésben is és a fejlesztési alapban is. A költségvetésben ez viszonylag szerényebb, mert az előzetes számításokat végző szakigazgatási szervek, funkcionális főosztályaink, az előterjesztő főosztályok rendkivül fegyelmezettek, hallatlanul alapos munkát végeztek, és egész egyszerűen nem merült fel olyan igény, és nem ajánlottak tárgyalási alapul olyan igényeket, amelyeknek jelenleg semmiféle realitásuk nincs. Ezért ez a 360 millió forint, amely megfelelő intézkedéseken, jogszabályokon il m Lr “ I p *' |1 ' ' 1 rá rá 1
