1979. július 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

250

löljük a területeket erre. De magunknak is kötelességünk szorgalmazni, hogy a .kapacitások minél gyorsabban fejlődjenek, mert ellenkező eset­ben azt kell javasolni, hogy ne hozzanak be kocsit, ha nincs meg hozzá 1 a megfelelő javitó szervizbázis. Égészitsük ki azzal, hogy mi magunk is szorgalmazzuk az Országos Tervhivatal és a KPM felé a kapacitások olyan mértékű növelé­sét, hogy arányban legyen az agglomerációs övezetből idejárók javitási igényének kielógitésével. A többit javasolom, hogy fogadjuk el. Nem tu­dom, hogy Tóth elvtársék jártak-e Katona elvtársiknál? i Tóth Ferenc: Igen, egyeztetve volt, egyetértenek ve­lünk. E 1 n ö k: Az igazság az* hogy nagyon sok reményt nem lehet hozzá fűzni, de meg kell próbálni. ti Van még egy ügy amiben úgy gondolom, hogy nekünk kellene lépni. Teljesen egyetértek Kovács elvtárssal abban, hogy nincs szükség arra, hogy maszek autójavitó engedélyeket adjanak ki a városban. Ez nem olyan dolog, mint egy családi ház épitése, ahol kellenek az épitőipari kisiparosok. Ebben az esetben hiába megy el az épittető egy nagy épitő­ipari vállalathoz, az nem vállalja el. Tehát rá vagyunk kényszerülve, Hogy £tt legyenek ilyenek. Itt nincs kényszerhelyzet, itt mindent eljtud végezni a szövetkezet és az állami ipar. Hozzáteszem, hogy nem túl sok a kisiparosok száma, nem tudom hány iparengedélyt adtak ki, ötöt vagy tizet. Ez arra jó, hogy legyenek emberek,akik pillanatok alatt milliomo­sok lesznek. \ _________________________ fi • ■ " "ra- "rá "■* ' 1 ' —

Next

/
Oldalképek
Tartalom