1979. július 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
229
B—tatata——ta——ra_-ra ■ II I mm ® ©71; um \- 23 Az van itt leirva, hogy vegyük tudomásul, és minden menjen azon az úton, amelyiken eddig ment, hagyjuk igy, a romlás útján. Ezt nem lehet tudomásul venni. Akkor meg kell nézni, hogy mit kell még tovább tennünk. Amellett természetesen az egész hálózatot is fejleszteni kell. Ez tel* jesen egyértelmű. Ennek vannak ilyen vonatkozásai, hogy kevés a kórházi ágy, egyre növekszik a zsúfoltság a kórházak- % bán. Mindenki tudja, hogy a kórházakban tovább tartják benn az embereket, mint ameddig feltétlenül szükséges lenne. Egy kivizsgálás eltart még 10 napig is, noha 3-4 nap alatt el lehetne végezni. Lekötjük a kórházi ágyakat. Feleslegesen * tartunk betegállományban embereket. Mindenki tudja, hogy játszi könnyedséggel vesz% ' nek fel betegállományba embereket. Úgy érzem, hogy vidéken közelebb férkőztek az orvosok a betegekhez, jobban kézben ti tudják tartani őket, nem veszik az embereket olyan könnyen ti betegállományba, ha nem kell kórházban tartani, hamarabb kiti ► bocsátják őket. A megoldást ilyen úton kell keresni, és nem , lehet elkenni ezeket a dolgokat. Ezek az adatok egyrészt romlást mutatnak, másfa részt azt mutáják, hogy néhány kerületben egyértelmű javulás van. Azt kell megnézni, hogy azokban a kerületekben mit csinálnak; és meg kell nézni, hogy ahol átlag feletti romlás van, * ott mit nem csinálnak jól. Farkasinszky Iqjos: Tisztelt X Végrehajtó Bizottság! Ez valóban nagyon izgalmas dolog. Az előterjesztés készitése közben nagyon sokat vitatkoztunk az egészségű| j 0 1
