1979. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

5

- 2 A nagyüzemi munkások, a szocialista brigádok művelődésének ügyét a tudományos-közművelődési és művészeti intézményeink az elmúlt időszakban is kiemelten kezelték. Tevékenységük azonban nem terjed ki a munkásosztály minden rétegére, a művelődési formák között még mindig jelentős a rendezvény centrikusság.- A Budapesti Történeti Muzeum folytatta az üzemek tájékoztatását a múzeumi programokról, szolgáltatásokról. Évenként értékelik az érdekeltekkel együtt munkatapasztalataikat és meghatározzák a következő év közös feladatait. Növekedett a szocialista brigádok szervezett tárlatlátogatása. /1978-ban 15.000 fő szocialista brigádtag látogatója volt a múzeumnak./

A muzeum az üzemek kérésére és igényére a Fővárosi Művelődési Házzal közösen üzemtörténeti, módszertani útmutatót jelentetett meg. Ennek folytatásaként kezdeményezzük, hogy a Budapesti Történeti Muzeum nyújtson szakmai-módszertani segitséget néhány kiemelt nagyüzem üzem- történeti kutatómunkájához, üzemtörténcti kiadványok készítéséhez.- A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tartalmi munkájában továbbra is meghatározó a munkásmüvelődés ügye. A munkásolvasók számának növekedése az elmúlt időszakban a XV, és a XVI. kerületben volt a legintenzivebb,

A munkásolvasók aránya a IX,, X. és a XIII, kerületben 3o % körül mozog, /Fővárosi adat: 1976-ban 26,798 fő a felnőtt olvasók 24 %-a,

1978-ban 27.o75 fő, a felnőtt olvasók 24,8 %-a,/ Eredményesnek bizonyult ebben az időszakban az '''Olvasó munkásért1' pályázat, mely célfa jának megfelelően eredményesen járult hozzá a munkások olvasási kultúrájának fejlesztéséhez. A pályázatra benevezett nyolc könyvtárban 2-6 %-kal emelkedett a munkásolvasók száma. A "Kell a jó könyv" pályázat keretében 75 szocialista brigád 40.000 kötet könyvet olvasott el, A szakszervezeti könyvtárak a munkahelyi ellátás mellett jelentős szerepet vállalnak a lakóterületi szolgáltatásban is. A munkásolvasók - általában az olvasók - 3zárnának növelését akadályozza az a tény, hogy a főváros könyvtári ellátása - mind a lakótelepeken, mind a hagyományos településeken - messze elmarad a vidéki városok és az országos átlagtól. Ez különösen érezhető a könyvtárak alapterületének összehasonlításában. Ezer lakosra a fővárosban 7?3 © könyvtári alap- terület jut, mig ugyanez a szám a vidéki városok átlagában 27>6 a2.

l_ ' J

^ . i m