1979. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

214

rr ~ ’ ~i- 55 ­I kenyereket. Ugyanezt megteszik a kereskedők is. Egy egysé­ges ösztönzést kellene kialakítani. A legfőbb probléma eb­ben van. Nem akarom azt mondani, hogy adatokat kértünk a beszélgetés során.A vezetők idegállapotára is tekintettel kell lenni. A reklamációk a legkisebb segédmunkástól a leg­nagyobb vezetőig mindenhol lecsapódnak. Ennek a kivizsgálá- sa olyan apparátust igényel, ami elvonja az embereket a fej­i * lesztéstől. Az anyaggal egyetértek. A Vincze Lukács által szenvedélyesen elmondott dolgokat nem akarom megismételni, de én is javaslom, hogy az anyagi erőket ehhez feltétlenül meg kell teremteni, hiszen a kormányhatározat szerint a bu- dapesti kenyérellátás központi kérdés, ezért kiemelten kell kezelni. Én úgy látom, hogy ezen túlmenően annak is meg kel­rá lene teremteni a bázisát, hogy valaki gyártsa ezeket a gépe­ket és eszközöket, és gondoskodjék a karbantartásról. Nincs ilyen szervezet Magyarországon. i Az élelmiszer-ipari gépgyártás kapacitása mini­te „ ’ mális. Nagyon természetes dolog, ahogy mindig több üzemet fo­r gunk beállítani, hogy annak üzemeltetéséhez szükség van ilyen s szakgárdára, amely ennek a karbantartását és fejlesztését el Y tudja látni. Én úgy Ítélem meg, hogy a Sütőipari Vállalat megindult az egészséges fejlődés útján. Ehhez nekünk támo­I ' • v , gatást kell adnunk azoknak a vezetőknek - és tapasztalatunk szerint vannak ilyen vezetek -, akik az életüket tették rá Y erre. i $ ■ ; . j W-- ___________________ _J I ■ "l

Next

/
Oldalképek
Tartalom