1979. június 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
342
A munkára nevelés, a társadalmi munkamegosztás rendjébe való bekapcsolódás előkészítése lényeges eleme az intézmények < munkájának. Az általános kép itt is túlnyomóan kedvező. A diákok . többsége mind a tanulmányi munkában, mind a konkrét munkavégzós* ben becsületesen készül eljövendő hivatáséira. E területen azonban gyakran tapasztalnak a nevelőtestületek, a felügyelet és maguk a szülők is bántó ellentmondásokat. Elég nagy azoknak a diákoknak ■ti köre, akiknek kifogásolható a munkafegyelme, tanulási kedve. A 1 /j középiskolákban, gyakran még a tagozatos gimnáziumokban is kisebb a komolyan dolgozó, kimagasló eredményeket elérő diákok társaik * közötti megbecsültsége, mint régebben. Az érettségi tárgyak nagy f ©ff! mértékű választhatósága, valamint az a tény, hogy az egyetemi felvétel szempontjából csak a két felvételi tárgy 3-4. osztályokéban szerzett jegyei számítanak - sok diák, tanár ós szülő gondolkodásában úgy tükröződik, hogy nem szükséges az iskolai követelve ; fi) ♦ SflSi menyeket komolyan venni. A szakoktatási intézményekben sok helyen nehéz a közismereti tárgyak becsületét helyreállítani. Az iskolai tanműhelyekben általában kielégitő o unkafegyelem, az üzemi * munkahelyeken azonban rosszabb, egyes esetekben veszélyes mértés 4 lcü. Jelentős mértékű évről-évre a diákok évközi és nyári közhasz- mi munkája. Ennek pedagógiai értéke a szakoktatási intézmények ff i tanulói körében a nevelő munka eredményeihez érezhetően kapcsolódik, a gimnazistáknál gyakran esetleges marad. A súlyosabb fegyelmi esetek előfordulásának gyakorisága | ^ és néhány tragikus esemény is arra figyelmeztet, hogy a középfokú oktatási intézményekben még mindig nem kap kellő figyelmet az e- gyébként kötelezően előirt ifjúságvédelmi feladatok ellátása. ^ Nincs megfelelő kapcsolat a nevelési tanácsadók és középiskolák között. i l ’ $ A pedagógiai munka pozitiv tényezői voltak oz elmúlt években rendszeresen megtartott diákporlamentek, amelyek diákszociális, kulturális, tanulmányi, közoktatáspolitikai és intézményeken belüli konkrét pedagógiai kérdések egész sorát vetették fel. A diákparlamentek nemcsak az iskolán belüli demokratizmus fejlesztésének eszközei, hanem gyakran a konkrét nevelési kérdések kiélezettebb megfogalmazásának fórumai is voltak. A KISz iskolán belüli szervezeteinek módosulása és munkafórumábak gazda|L ^ j
