1979. június 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

248

I ' 11 ',00'—|—üliürojjji- 47 anyag is elkészült. Elnézést kérek: ma már sok mindent múlt időben lehetne irni. Részletes egyeztetést végeztünk az összes tervező

‘ intézettel, és megállapodtunk a határidőben. Néhány határiőről azonban még mindig vita van. Tövábbi kemény küzdelem dönti majd el őket. A tervezői ellátottság általában normálisnak Ígérkezik, a feszitett programhoz képest. Ezt már multidőben tudom mondani.

fel

*

Szépvölgyi elvtárs,, az épitőipari főosztállyal lakótelepenként is egyeztetés történt, 1981-82-ig az épületszámok szintjéig.

Igyekszünk a lemaradásokat felszámolni. Jelenthetem, hogy az az I ütemterv, amelyet a vezetői értekezleten Szépvölgyi elvtárs szá—

mára megadtunk, garamcia arra, hogy a lemaradás behozható.

| Hogy miért nem koncentrálunk? Én személy szerint teljesen

Szépvölgyi elvtárs álláspontját képviselem és azért harcolok, hogy koncentráltabban kell épiteni. Igen ám, de legyen szabad elmondanom két dolgot: Vannak előkészitési adottságok....

T I

\ Elnök: Például Békásmegyeren?

fír Nagy Erwin: Békásmegyer 8o lakásán nem vitatkozunk.A.

1 táblázatra egyébként rá van irva, hogy tájékoztató jellegű. Nem

végleges adatok, — a kritika tehát ilyen értelemben jogos.

Szeretném azonban hozzátenni, hogy van egy másik dolog. Az ÉVM kb. 28-féle tipust tervez, és ez akörülraény bizonyos elosztást tesz lehetővé. Ha az épitőipari adottságot, a kínálatot, annak

»

struktúráját nem vesszük AihgHjiBihBintoB alapul, hanem raásféla koncentrációra törekszünk, akkor ezres nagyságrendben nem épülhetnek lakások, mert bizonyos házgyári kapacitásokat nem tudunk letele- piteni. Ebben a malomban őrlődünk. Munkatársaimnak én azt mondom, hogy mértékadó az, hogy ami rendelkezésre áll, azt kell beépíteni.

ff ÍÁ i

IL Jj