1979. április 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
9
ti 1 A 7. sz. Szakmunkásképző Intézet a tartósan távollévő tanárok miatt szükséges helyettesítési díjigényt - az alapbér mellett - túlóra cimén is megtervezte, helytelen számítási mód miatt pedig a részfoglalkozású dolgozók bérét is túltervezte. Ez összességében 77 ezer Ft előirányzattöbbletet jelentett. Az Újpesti Szociális otthonban hibás gondozotti ' átlaglétszámszámitás miatt közel 40 ezer Ft-os zsebpénz-túltervezésre került sor. Mechanikus tervezés a kerületi intézmények egy részénél is tapasztalható volt. Az V. ker. Dolgozók Gimnáziumában pl. a megbízási dijak 540 ezer Ft-os előirányzatának éveken keresztül a fele sem került felhasználásra, a tervszámot mégis 1978-ra , is azonos összegben határozták meg. ti A tervezési tevékenység pontatlanságai tapasztalhatók a működési bevételek tekintetében is. A gyakran jelentkező alátervezés a kerületi gyermekintézményekben (a térítési dijak vonatkozásában) a szülők jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett növekedés figyelmen kivül hagyásának következménye. Egyes nevelő- otthonokban és más intézményeknél (pl. Történeti Muzeum) ez a mechanikus módszerekre vezethető vissza. A Szinházak Központi Műtermeinél viszont tudatos velejárója annak, hogy az intézmény a többletkiadásait bevételi többletéből fedezheti. ti A vizsgált időszakban is jelentős szerepet játszottak az intézményi gazdálkodásban a pótlólagos eszközjuttatások, melyek zömmel céljellegüek voltak és az ingatlanfenntartásra valamint a szakmai eszközbeszerzésekre irányultak. A pótelőirányzatok engedélyezése általában megalapozott és előkészített volt. Esetenként feltűnően magas összegű pótelőirányzat-juttatásokra is sor került. A János kórház pótelőirányzatai pl. 1978-ban közel 24 millió Ft-ot értek el, az Egressy Gábor Műszeripari Szakközépiskola eredeti előirányzatát megközelítő (5 millió Ft-ot meghaladó) pótelőirány* © 1 - 7 -
