1979. március 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

11

H WÍ ||HM|

I

H Előzm én ye le

■ Budapest és környéke közlekedésfejlesztési terve /1972/

■ a dunai átkelőkapacitások fejlesztésével kiemelten fogB lalkozilc, meghatározza a bővités főbb irányait és lehemm > ■hbhb

B tőségeit. Az elmúlt 15 évben a motorizáció robbanásszerű

növekedése a közúthálózat gyorsütemü fejlesztését tette I y szükségessé. Ugyanaldcor a fővárosi közúthálózatban szüle I

keresztmetszetet jelentő dunahidak kapacitása az újjá■ épités óta gyakorlatilag nem növekedett./1973-ban az ErH zsébet-hidi villamos megszüntetésével vált lehetővé irányon■ ként 1 fox’galmi sáv közúti kapacitásbővités./ 1977-1978bán valamennyi budapesti dunahidon - az Erzsébet hid kivételével - mindennapossá vált a csucsf orgábii időszakban ^^B

a torlódás.

■ Valamennyi dunahid között az Árpád hid forgalmi helyzete

^B a legkedvezőtlenebb. Kapacitása 1971-ben kimerült, a fór^B galom a villamospályák mellett 2,22 m széles forgalmi sá- ^B

^B vok’oan csalc nehezen bonyolitható le. A forgalmi torlódások ^B

^B csúcsidőszakban állandósultak, de csúcsidőszakon kivül is ^B

^B gyakorivá váltak.

A Főváros északi körzetének intenziv fejlesztése miatt itt a közúti forgalom a városi átlagnál gyorsabban növekszik.

Óbuda, Csillaghegy, Békásmegyer, illetve Angyalföld, Újpest H

^^B és Káposztásmegyer uj lalcóterületei, a Dunakanyar és az or- B

^^B szágos átmenő forgalom irányai ebben a térségben uj átkelő B

^^B kapacitások kiépitését teszik indokolttá és sürgetővé. B

I

^^B Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 9-77o3-ET számú, ■

^^B 1978, május 4.-én elfogadott koncepciótervezete a dunai ■

^^B átkelőhelyek helyzetének értékelésénél az Árpád hidra vo- ■