1979. február 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

623

- 17 átlagost elérő vagy legalábbis megközelítő közlekedési színvonalat szükséges már az első fázisban biztositanunk.

A nagyobb egységekben megvalósuló tömeges lalcás épitési területek kijelölésével párhuzamosan készült a fővárosi közlekedés fejlesztésének 199©-ig terjedő, illetve nagytávlatú koncepciója. A VI. ötéves tervidőszak legjelentősebb beruházásai már döntési stádiumban vannak, /a METRÓ-hálózat fejlesztésére, illetve az Árpád hid szélesítésére vonatkozóan az Állami Tervbizottság egyes lcórdésekbon már 1978-ban állást foglalt,/

A lakásépitési feladat realizálása a legnagyobb forgalmú irányokban egyedüli megoldást nyújtó METRÓ ós gyorsvasut épités /mai HÉV vonalak/, a szüksógos járműbeszerzésok, pálya és hálózat fejlesztés, valamint a közútépítés ogyido- jü végrehajtásán múlik.

Az észak-déli metróvonal jóváhagyott ütemű fejlesztése,illetve az 199o-ig tervezett kápoBztásmegyori meghosszabbítás biztosítja az Észalc-pestón előirányzott közöl 65 ezor lalcás tömegközlekedési ellátását, A ráhordó hálózatokat is figyelembe véve, a vonal északon és délen /Kőbánya- Kispest/ közel százezer lalcás közlekedési ellátásában játszik döntő

k i

szerepet. Az ószalc-keleti szektorban előirányzott lakásépítés /és a 9o-es években itt kedvezően megvalósítható to- vábbi fejlesztés/ szükségessé teszi a 4.sz, /teljes kiépítésében Dudafoktól Újpalotáig vezető/^lETRÓ-vonal beruházásának VI. ötéves tervi indítását. Az Eszalc-budai lakásépítések a szentendrei HÉV vonalon már folyó fejlesztések be- fejezósót, gyorsvasúti üzem kialakítását, a délpesti ós csepeli nagytömegű lakásépítés a csepeli gyorsvasut Kálvin téri bevezetését, a déli vonalcsoport további fejlosztósót teszi szükségessé, /Ráckeve-i vonal Pestlőrinci elágazása, Csepeli vonal meghosszabbítása,/

^ - ■ "tt .. „ . ^ ip ^ i