1978. november 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

254

r

I

A végrehajtó bizottság titkárának a nyakába lehetőleg ne varrjunk olyant, ami túlesik az ő lehetőségein, és ami esetleg elmoshatja a szakigazgatási szervek felelősségét! Nagyon örülök annak, hogy az eddigiek során ez világossá vált, hogy a végrehajtó bizottság titkáránál összegyűjtött tapasztalat nem azt jelenti, mintha minden tekintetben az ő felelősségét lehetne megállapítani. Ő jelezze a hatósági ügyintézés negativ vonásait, de ezek orvoslására nem egyedül a végrehajtó bizottság titkárának van lehetősége, hanem elsősorban a végrehajtó bizottságnak - természetesen a kerületeknél is - I és az egyes szakigazgatási szerveknek.

I Miután ez a tükör láthatóvá to3zi a hatósági ügy| intézés folyamatait, nagyon helyesnek találom, hogy alkalmat

I talál ilyenkor a végrehajtó bizottság arra is, hogy mérlegelI je a hatósági munkát, annak tapasztalatait és eredményeit.

Csatlakozva Szépvölgyi elvtárs kérdéséhez, azt mondhatnám,

I hogy ezek a vizsgálatok tényleg azt mutatják, hogy a hatósági ügyeknek csaknem 80 %-a rutinügy. Ez adja a tömeget, és ez alkalmat ad arra, hogy gyönyörű statisztikát készítsünk. Azt L mondjuk, hogy ennyi határozatot hoztunk, ós csak ennyit támadtak meg. Ezek között az ügyek között azonban nagyon kevés o- lyan van, amelyben érdemi döntés születik.

Ugyanúgy van ez, mint a harmincnapos határidő, ahol egy közbeiktatott üggyel újabb 30 nap keletkezik. Egy-egy hatósági eljárásban az ügyintézési idő a kezdettől a befejezésig általában 200 nap körül van. Minden olyan ügyben, amely nem rutinügy, bizony túllépjük a harmincnapos határidőt.

Egyetértek azzal is, hogy nagyon pozitiv tenden- — ciák vannak. Ezzel a végrehajtó bizottság rendszeresen foglalI

tó