1978. november 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
85
ré Tisztelt Végrehajtó Bizottság! A III. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága előtt legutóbb 1973. szeptember 12-én számolt be tevékenységéről. A VB. az elmúlt 5 év alatt arra törekedett, hogy biztosítsa a központi párt és állami elhatározásokból, a jogszabályokból, valamint a Főv. Tanács és Végrehajtó Bizottsága határozataiból eredő célkitűzések, feladatok érvényesitését, végrehajtását. A Főv. Tanács VB. 1973. szeptember 12-i ülésén a kerületi VB. számára feladatként határozta meg: 1./ Rendszeresen számoltassa be szakigazgatási szerveit, 2./ Forditson nagyobb gondot az intézmények irányítására, 3./ Munkája során támaszkodjon jobban a tanácsi bizottságok koordinálóiellcnőrző tevékenységére. Beszámoló jelentésünk arra törekszik, hogy reálisan összegezze:- A Főv. Tanács VB. határozatok végrehajtását.- Mit tettünk: a kerület fejlesztéséért, a lakosság ellátásáért, életkörülményeink javításáért?- Milyen hatékonysággal vettünk részt a párthatározatok végrehajtásában? I. A kerület jellege, általános helyzete 2 A Főváros III. kerülete 39,7 km . Területi nagyságával Budapest harmadik legnagyobb kerülete. Az elmúlt évtized alatt növekvő dinamizmussal fejlődött. Az 1967-ben megkezdett rekonstrukció robbanásszerű városszerkezeti változásai a kerületben uj lakótelepeket eredményeztek. A gyorsütemü lakásépités eredménye, hogy a rekonstrukció kezdete óta mintegy 70 000 budapesti állampolgár költözött a kerületben épült uj lakásokba. Ebből 50 000 fő a beszámolási időszakban. A békásmegyeri lakótelep építésével a lakosság száma állandóan növekszik. A VI. ötéves terv várható lakásépitési üteme mellett a kerület lakosságszáma 1985-re 200 000 fö körül lesz. A kerület arculatának sokrétűségét jelzi, hogy a lakótelepek mellett megtalálhatók a csalá- ‘ diházas beépítések, zöld- és üdülőövezetek, mezőgazdasági rendeltetésű területek és többszáz olyan lakás, amely nem felel meg a szociális követelményeknek. Ez az igen változatos beépítésű és rendeltetésű terület, az épitési módhoz és rendeltetéshez igazodó és eltérő színvonalú kommunális, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi ellátás mutatja a kerület sajátos problémáit. A lakosság számának gyors növekedése, összetételének változása, az agglomeráció és a jelentős idegenforgalom az ellátás és szolgáltatás minden területén meny- nyiségi és minőségi igénynövekedéssel járt. A népesedéspolitikai határozat végrehajtását jól segitő lakáselosztási koncepció következményeként a kerület lakosságának kor szerinti összetételében állandóan növekszik a 0-14 éves korúak aránya. Ez a tény szinte megoldhatatlan feladatot jelent a bölcsödéi-, óvodai ellátás területén. Az 1 000 lakáshoz épített bölcsődei-, óvodai férőhelyek száma a tényleges igényektől-elmarad. A hiányzó férőhelyeket a kerületi Tanács saját fejlesztési alapjából pótolni nem tudja. I A kerület nyugdíjasainak száma mintegy 24 000. Kerületi sajátosságnak tekinthető az is, hogy a lakótelepek kielégítő szinvonalu kommunális, kereskedelmi ellátásához viszonyítva relatív értelemben romlott a nem lakótelepen élő emberek ellátása. Ennek következménye az egyre gyakoribbá váló olyan állampolgári kérés, amelyet kielégíteni jelenleg nem lehet. I ' J|----. ■ . ---------- --- ---ff— • ---- • ----------------------------m....................................................... *—Bl ■ I B í
