1978. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
253
sekre, amelyeket valójában a beruházási program kereti között lehet tisztázni* Amikpr bármely szerv döntést hoz egy nagy beruházás megváló s itás ára , először a beruházási célt! határozza meg. Ehhez képest a beruházási progiam már sokkal részletesebb adatokat tár fel, és sokszor bebizonyítja, hogy a beruházási célban meghatározott volumenek nem tarthatók, el kell térni azoktól. Szóval a részletes rendezési tervtől nem lehet azt elvárni, amit egy beruházási tervtől elvárhatunk. Az jogos felvetés, hogy jó lenne előre látni. Ebben az esetben azonban döntési rendszerünkhöz kellett al- » kalmazkodnunk. Ha most nem lehet elfogadni egy ilyen részletes rendezési tervet, akkor kapkodnunk kell, mert nem áll rendelkezésünkre több területelőkészitő rendezési terv. Ebben igaza van Molnár elvtársnak. Ezt az anomáliát egyébként is fel kellett vetnünk % a ' a tárca felé. Legutóbb Abrahám, Szépvölgyi és Méhes elvtárs tartott konzultációt ebben a témában, de az általános rendezési terv tekintetében az sem vitt előbbre semmit. Meg kell rendelnünk az A-tipusú részletes rendezési tervet, a- mély két és félszeresébe kerül, mint a régi rendezési terv. Nem ad egyértelmű választ arra, amit tartalmilag előírtak, de bizonytalan a kivitelezések vállalása. Ezzel a többletmunkával tervezőkapacitást köt le. Nem szabad tartani tovább az A-tipusú részletes rendezési terveket. Fel is vetettük, hogy sísükség van ennek a korrekciójára. Azért kerülhet valóban ilyen későn ide, mert ezek a tervek két és félszer annyi idő alatt készülhetnek el az egyéb egyzteté£ J- 72 -
