1978. augusztus 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
16
ezen a téren az egyszerüsités, az előkészítő munkáknak az ésszerűen indokolt köre és mértékre való leszorítása nem történhet meg, csak fővárosi tanácsi intézkedésekkel. Ismeret, hogy megindult egy országos felülvizsgálat e cél érdekében. Ennek végrehajtása természetesen nem késleltetheti azokat az intézkedéseket, - amelyek központi előírások mellett - a saját területünkön végrehajthatók. A beruházások előkészítésének tanácsi gyakorlata két nagy szakaszra osztható: döntéselőkészitésre és a megvalősitás előkészítésére. A tanácsi szakigazgatási szerveknél az e- lőkészités két funkciója a legkülönbözőbben keverednek és azok szétválasztása indokolt. A megvalósítás előkészítéséhez, a beruházások lebonyolításához a bizottság tagjai és a szakigazgatási szervek általában szükségesnek tartották tehermentesítésük biztosítását beruházó vállalat létrehozása útján. A Fővárosi Tanács fejlesztési alapjából megvalósuló cél- csoportos és egyéb állami beruházások előkészítésének, engedélyezésének, lebonyolításának és üzembehelyezésének rendjét a Végrehajtó Bizottság 977/1976.sz. határozatában - Kormányrendelet alapján - állapította meg. A beruházások finanszírozása három számláról - a fejlesztési alap betétszámláról és a célcsoportos lakás, valamint kórház-beruházási betétszámláról - történik olymódon, hogy a beruházó szakigazgatási szervek vezetője az éves tervben a szakigazgatási szerv részére jóváhagyott előirányzat mértékéig rendelkezési jogot kap a fejlesztési feladatokkal kapcsolatos számla kiegyenlítésére. A kivitelezői kapacitáshelyzet úgy értékelhető, mint a fővárosi tevékenység egyik legfőbb problémája. Ennek negatívumai a beruházási tevékenység egészére szerteágazó, és a beruházás irányitő, lebonyolító és tervező munkájára igen ’V" ró * I ] Ad ■ > L_ I- 3 _______________________________________ ——i
