1978. augusztus 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

113

j'i ' »- 17 ­Dr. T ő z s é r István: Néhány észrevételt sze­retnék az előterjesztéshez tenni. Elsősorban a balesetéi anyaghoz. A magyar baleseti helyzetképet az,európaihoz hasonlítva, azt koll mondani, hogy bár a motorizáció áldozatokkal jár, de nem helyez­kedünk el rossz helyen a fajlagos mutatókat illetően, akár a jár­műállományra, akár a megtett kilométerekre vetítetten nézzük. Vi­szont rossz képe van a halálos és a súlyos balesetek számának. Amig az össz-balesetekct illetően a kimutatás jé helyzetet tükröz, addig teljesen eltérő, szinte kiugró 25 ország hosszú idősoros vizsgála­tából, amely tulajdonképpen bizonyos mentalitásbeli és olyan egyéb problémákban jelentkezik, amire azt szokták mondani, hogy mindenütt van sajátosság, ez tipikus magyar sajátosság. A másik, ami fontos és úgy érzem, hogy a tisztelt VB. informálásához hozzátartozik és jobban aláhúznám, mint azt az anyag teszi, hogy addig, amig az elmúlt 6-8 évben az országos ada­« tok nagyobb mértékben romlottak, addig a fővárosra ez a romlási mér­ték nem igaz, sőt, bizonyos vonatkozásokban javulást lehet látni. Nem kivánok a VB előtt Békési elvtárssal vitatkkzni erről a bizo­nyos összefüggésről. Ennek már többezer oldalas irodalma van és sok összetevője. Módom volt betekinteni a Nemzetközi Baleseteket Megelőző Világszövetségnek elektronika segitségével készült leg­frissebb kongresszusi anyagába, ahol egy svájci professzor nagyon részletesen elemzi ezt a témát. A kilométerek hozzák a baleseteket, azt pedig a jármüvek adják, valamiféle növekedés van. A legfrissebb . körökben úgy fogalmazódott meg, hogy nem törvényszerű, hogy vele arányosan növekedjék a baleset, sajnos, azonban együtt jár, mert \ J ’ x I L_-----------------------------------------------------------------------------­■ I !!■ rn* # ■ nw u ■ ■ ■ i- gpflg^H

Next

/
Oldalképek
Tartalom