1978. július 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

11

Az előterjesztések tartalmi és formai kellékeit szabályoztuk. Javult az előterjeszté­sek színvonala. Több jelentést külön munkabizottságok készítettek. Gyakran ké- ( szült párhuzamos-jelentés. Ennek ellenére előfordult néhány alacsony színvonalú előterjesztés is. A Végrehajtó Bizottság tagjainak többsége hosszabb idő óta végzi ezt a munkát, jó ismerői a kerületnek és a tanácsi feladatoknak. A testületi munkában általában ak tívak, a napirendek vitája nyílt és felelősségteljes, érvényesül a kollektív elhatáro­zás. A V. B. határozatok végrehajtását következetesen figyelemmel kísértük, melyről a testületnek havonta beszámoltunk. A kerületi építkezéseket pl. a V. B. a helyszí­nen is ellenőrizte. A határozatok nyilvántartására új módszert vezettünk be. En nek ellenére még mindig előfordul, hogy egy-egy határozat végrehajtása, vagy az arról készített jelentés tartalma kifogásolható. 2. A Végrehajtó Bizottság munkájának középpontjában a kei illet fejlesztése és a la­kosság ellátása érdekében kifejtett gazdasági-szervező tevékenység állt. Koncent rált erőfeszítéseink eredményeként sikeresen hajtottuk végre a kerület IV. ötéves , tervét és az V. ötéves terv időarányos részét. Műszaki kommunális létesítményeink felújítása folytatódott; új parkokat, játszótereket létesítettünk; elkészült a Rosen berg hp. u i Szakrendelő Intézet felújítása; 60 férőhellyel a bölcsődéket, 185 fővel pedig az óvodákat fejlesztettük; több iskolát, mint pl. az Eötvös gimnáziumot fel újítottunk; befejeztük az oktatási intézmények fűtéskorszerűsítését; 40 férőhelyes Nevelő Otthont létesítettünk; elkészült az Öregek Napközi Otthona és Klubja, most indul a második hasonló létesítmény építése; korszerűen kiépítettük a nyári napközis és ifjúsági mozgalmi táborainkat; a IV. ötéves terv időszakában megépült a Belvárosi Ifjúsági Művelődési Ház és Tanuszoda, a jelenlegi tervciklusban pedig a Bástya u-ban elkezdődött egy 150 férőhelyes óvoda és iskolai tornaterem építése; befejezéshez közeledik a Hárshegyi Napközis Táborban egy uszoda építése. Az eredményeket még hosszan lehetne sorolni, azonban számos feszültséget nem tudtunk feloldani: — lassú a Belváros rendezési tervének és rekonstukciójának végrehajtása, a szaná lásra kijelölt területek bontása; — lakóépületeink állaga tovább romlott. A romos, nem egyszer életveszélyes álla­potú lakóházak ellentmondást okoznak a régi belső, és az új külső városrészek között; — az üzlethálózat fejlesztése elmaradt a forgalom növekedésétől. Oka, hogy ná lünk kevés a tőépítkezés, az üzlethelyiségeket elfoglalva tartó mintegy 50 ezer m2 rendeltetésellenesen használt bérlemény felszabadítása pedig vontatott. Jel­lemző, hogy a belvárosban — amelynek területe csupán fél százaléka Budapest­nek —, raktározzák az ország árukészletének több mint 10 százalékát; — tovább zsúfolódott a forgalom, egyre nehézkesebb a felszíni közlekedés és a gépkocsik parkolása. Ezek a kerület legnagyobb gondjai. Megoldásuk többségében felsőbb szintű dönté­seket és erőforrásokat igényelnek. Végrehajtó Bizottságunk a költségvetési gazdálkodásban és 97 intézményének há­ny ításában a következő főbb tendenciákat érvényesítette: — az igények és lehetőségek összhangjának biztosítása, a területi és ágazati érde­kek egyensúlyának megteremtése, a gazdálkodás szigorú és rendszeres ellenőr­zése; — a gazdaságosság és a célszerű takarékosság érdekében a kis, korszerűtlen intéz­. /// | L faj r __ .

Next

/
Oldalképek
Tartalom