1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

72

36 tó lakásigények kielégitése céljából as állami lakásépítést fokozni kell. 5. A lakásállomány fejlesztésével összefüggő szanáláséi: mértéke, változásának tendenciái I Az elmúlt 15 év során az avult lakások bontása - a rendkí­vül nagy lakáshiány miatt - igen visszafogott mértékű volt. Lényeges fordulat a IV. ötéves terv során következett be, mikor 16 ezer lakás bontására került sor, ami több veit, mint az előző lo év alatt összesen. A 15 év alatt együtt mintegy 3o.ooo lakás bontására került sor, A második 15 éves periódusba tartozó V. ötéves terv a bontások mértéire tekintetében további lényeges változást jelent, mivel az előirányzat 28.ooo lakás, csaknem annyi, mint az előző 15 évben összesen. Ez a bontási arány a teljes lakásállo­mány évi o,8 %-os felszámolását teszi lehetővé, ami már megközelíti a lakóépületek loo éves élettartamából levezet­hető évi 1 %-ot. A javasolt nagymértékű bontásokat - főként gazdaságossági okokból - területileg koncentráltan indokolt végrehajtani, hogy az igy felszabaduló területek beépíthetők legyenek. A rekonstrukciós, illetve rehabilitációs lakásépítést ezért fi ^ / / y altalaban a legrosszabb lakásállománnyal rendelkező terü­leteken kell előirányozni. Ennek az az előnye, hogy a lakás­épités keretében eszközlendő bontások egyben az életveszé­lyes lakóépületek, a szociális szempontból már nem megfe­lelő, és szükséglakások felszámolását is gyorsítják. E problémák azonban egyedi esetekben is jelentkeznek, továb­bá a városfejlesztési célú bontások /például főútvonalak kiépítése/ számára is megfelelő keretet kell biztosítani. Ennek megfelelően |- a jelenleg életveszélyesnek nyilvánított, és a jövőben előreláthatóan életveszélyes kategóriába kerülő lakóépü­L J Imíwí" m '' ” rnmmmam

Next

/
Oldalképek
Tartalom