1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
44
. „ 8 A kisebb egységekben megjelenő lakásépítéssel általában nem is járnak számottevő ut és közmű alapberuházások. A hatvanas évek közepétől néhány olyan uj tényező jelenik meg, ami - fokozatosan bár - de gyökeresen változtatja meg a lakótelep-épitést Budapesten: a panel, a metró és a rekonstrukció. A paneles épitésmód elsősorban nagy lakásmennyiséggel és - legalábbis a kezdeti és a felfutási időszakban - a koncentrált épitési lehetőség igényével jár. A metró viszont megteremtette a koncentrált, nagytömegű lakásépités egyik legfontosabb feltételét: a megfelelő befogadó- J képességű tömegközlekedés lehetőségét. [ ' Tizezres nagyságrendben épülnek a lakások, bár kissé kiszorulva, de még mindig zömmel a belső városrészeket övező kerületekben, igy Kelenföldön, Óbudán, Zuglóban végül Újpalotán már lo-15 ezer lakás valósul meg. Ezekből a nagy lakótelepekből azonban mindössze a Zuglói részesül közvetlenül a metró-nyujtotta lehetőségekből. Ez ► azonban nem a lakásépités hibája, hanem inkább abból ered, hogy a metró első vonala, a város kelet-nyugati tengelyeként épült meg, a lakásépitési lehetőségek viszont inkább északon, illetve délen voltak. Ha még figyelembe vesszük azt is, hogy a lakások csaknem kétötöde Budán épült fel, ahol a munkahelyeknek csak kis hányada van, érthető, hogy a Duna-hidak J átbocsátóképessége napjainkra elégtelennek bizonyul. A Józsefvárosban megindul a belső városrészek rekonstrukciója ami ugyan jelentős bontással jár, de társadalmi, városépítészeti, tömegközlekedési, - valamint közműellátási előnyei nyilvánvalóak. Megindul Csepelen, Festerzsébeten, Kispesten, Kőbányán és Újpesten a városközpontok átépitése. to 2 La
