1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

440

I A VI. ötéves terv lakásépitési lehetőségének vizsgálata

I azt mutatja, hogy összefüggő nagy épitési területek beI vonása és azoknak közmű-, közlekedési hálózattal való

I ellátása csak korlátozott mértékben lehetséges. Ezért a

| megvalósítás műszaki-gazdasági lehetőségei a lakásépítés

I volumenét reálisan legfeljebb llo-115 ezer lakásban inI dokolják.

I A VII. ötéves terv időszakában elvileg mód nyilik az épiI tendő lakások számának további emelésére, mivel addigra

I nagyobb méretekben lehet közlekedési-, és közműhálózatI tál ellátott összefüggő nagy kiterjedésű épitési területeI két előkészíteni. Az építendő lakások számának jelentős

I további emelése viszont azt a problémát veti fel, hogy a

I II. 15 éves periódust követő időszakban, már a VIII. ötI éves tervtől kezdődő időben az építendő lakások száma a

I szükségletszámitásban foglaltak szerint /lásd az 1. és

I 3. sz. ábrát/ lényegesen csökkenthető lesz. A lakásépités

I fő feladata a minőségi tipusu városépítésre /egyre nagyobb

I arányban rekonstrukciós jellegű és részben kisebb egyséI gekben történő lakásépítés/ tevődik át.

I Ezt az átmenetet az I. alternatíva szolgálja jobban.

I II. alternatíva szerint a lakásépítő kapacitást a VII. ötI éves tervben 12o.ooo lakás felépítésére kell kibővíteni.

1 Utána viszont a VIII. ötéves tervben legfeljebb 9o-loo

I ezer lakás építésére lesz szükség. Ezt a VII. ötéves tervi "csúcsot" a budapesti lakásigény kielégítésével nem lehet megalapozottan megindokolni. /4.sz. táblázat és a

3.sz. ábra/

A lakásfejlesztési program fontos célkitűzése és egyben szerves része a századforduló körül épült belső pe3ti városrészek lakásállományánál: korszerüsitése, átalakítása. Ennek keretében kerül sor az életveszélyes, vagy korszerűsítésre - műszakilag vagy gazdaságossági okokból nem alkalmas épületei' bontására, a felszabaduló terüle- ,

L. ,.—toJ

rr

I 40