1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

432

I j'1 """

I let és fedezet tehát mérlegszerűen egyensúlyba kerül, és

I ez a társadalmi méretekben jelentkező lakáshiány megszüné| sét egyértelműen biztositja. A lakásviszonyok egyenetlenI 3Ógéből és a demográfiai életciklus /uj családok létrejötI te, régi családok megszűnése/ folyamatánál: következtében

I nyilvánvalóan számolni kell azzal, hogy egyes családok laI kashelyzete az igényeiknek nem felel meg. Ezek számának

I csökkentése a lakáselosztási, gazdálkodási rendszer toI vábbfejlesztésének feladata. A mennyiségi tipusu laká3hiI ány gyakorlati megszüntetésének ezért feltételét képezi

I a lakásmechanizmu3 továbbfejlesztése, a lakáshoz jutás

I módjánál: és feltételeinek szabályozása, a lakáscserék leI bonyolításának megfelelő gazdasági és jogi ösztönzőkkel

| történő támogatása, meggyorsitása.

A második 15 éves torv fontosságában második. de ugyanakkor alapvetőnek tekinthető célki tűzése a minőségi lakásigény társadalmi méretű kielégítésének előkészítése és részbeni megvalósitása. A lakásviszonyok minőségi fejlesztését célzó lakásépítés teljes kibontakoztatása a III, 15 éves terv feladata lesz.

A második 15 éves terv során várható minőségi tipusu fejlődést jellemzi, hogy a számítások szerint 199o-ben a budapesti lakosok jóval több mint fele, kb 1,2-1,5 millió ember fog az utóbbi 3e évben épült lakásokban lakni.

A második 15 éves terv következő fontos feladata a lakás- viszonyok területileg arányos fejlesztése. Az eddig ismertetett számitások a lakásszükségletet Budapest egészére, összevontan mutatták ki. Az előkészítő munka során végzett vizsgálatok azonban behatóan foglalkoztak a lakásszükséglet területi részletezettségü jelentkezésével.

A területi lakásfejlesztés elvi koncepciója abban fogalmazható meg, hogy a szükségletek és a kielégítés egyensúlya a távlatban városrészenként is biztosítandó. Ez azt jelenti, hogy a távlatban az egyes városrészei: lakásállománya lénye, j

I 4o