1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
403
! r "" ©---—,——^ ii ' % pont rekonstrukciója, ahol a Körösi Csorna ut Zalka Máté tér ée Pataki István tér közötti szakaszának gyalogosutcává történő átalakítása a főforgalmi útvonal és a ra.jta fekvő villamosvasúti pálya elkerülő szakaszának megépitését tette szükségessé . c./ Közmüvek A 15 éves terv első éveiben /a II. ötéves tervben/ viszonylag kisebb lakóépületek épültek, közmüvekkel már ellátott, vagy aránylag jól ellátható területeken. A III. ötéves terv legjellemzőbb épitési területe Zugló és Kelenföld. A közművesítésükre jellemző, hogy többé-kevésbé ellátott, de nem ilyen intenzív beépítésre méretezett területre kerültek, s igy alapközmüveik is idő- ée beruházás-igényesek voltak. Zuglóban uj fűtőmű épitése is szükséges volt. A III. ötéves tervben indult Óbuda és a legnagyobb lakótelepünk: Újpalota épitése. Újpalota közmüvesitetlen területen épült, s ezért nagyszabású csatornaépítésre, fűtőműre, stb. volt szükség. tót / A IV. ötéves tervben megindult a belső városrészei: rekonstrukciója, mely a közmüveknél elsősorban a meglévő, elavult hálózatok cseréjenek igényével jelentkezik. *■ Közmüvenként röviden áttekintve a fejlesztést a vízellátásnál Budapesten a fogyasztás az 196c. évi 174 millió iá-ről 271,C millió r-re emelkedett. Uj viznyerőhelyek bekapcsolására volt szükség a Szentendrei szigeten ill. p. Csepel-szigeten. A vízhálózat hossza 2669 km-ről 3736,6 lon-re emelkedett, s a lakások Q6 %-a volt vízzel ellátva 1975 december 31-én. ’■ r A csatornahálózat hossza 1364 lan-ről 2414 km-re emelkedett, s a lakások 76 %—a volt a csatornahálózatba kötve. Uj területek kerültek csatornázásra, pl. Peszerzsé'be :en, Rákospalotán. ^ OTPi \j
