1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
260
ságrendi különbség, mert a célcsoportosnál szigorúan tartjuk t a tervidőszakra meghatározott átlagos lakásnagyságot, ebben a tervidőszakban az 53 nf-t. A telepszerű magánerős lakásépítésnél ennél nagyobb átlagos lakásnagyság jön ki, de megközelíti ezt. A társasházas és a családi házas lakásépítésnél viszont jóval nagyobb az átlagos lakásnagyság. Tulajdonképpen ez okozza azt a speciális helyzetét - s számításunk metodikájánál ez is szempont volt -, hogy eltértünk az országos átlagtól, vagyis az, hogy Budapest és az agglomeráció között az átlagos lakásnagyság alakulása szem- pontjából meghatározó az, hogy a főváros térségében a lakásépítések zöme állami és telepszerű, az agglomerációban viszont családi házas és társasházas. Ennek következtében Budapesten > az átlagos lakásnagyság alatta marad az országos és főleg az agglomerációban levő átlagos lakásnagyságnak, és azt értelemszerűen meghaladja ott, ahol nagyobb arányú a családi házas * építkezés. Áldor elvtársnő azt kérdezte, hogy a 2 alternatíva között a vb vagy a tanács dönt-e? A döntés ennél sokkal szélesebb spektrumú. A döntés részben politikai megfontolás eredménye. A kérdés az, hogy társadalompolitikailag elképzelhető lesz-e, hogy Budapesten az átlagos lakásnagyság az országosnál nagyobb legyen. A másik kérdés, hogy Budapesten meg lehet-e teremteni az ehhez szükséges kapacitást, a harmadik kérdés pedig az, hogy ennek az anyagi vonzatai egyértelműen biztosithatók-e, jóllehet számításainkban arra a következtetésre jutottunk, hogy a nagyobb átlagos lakásnagyság nem került többe, mint a több számú, de kisebb lakásnagyság. Lépcsőházak, vizes biok1 | rr fl ■ - 10 -
