1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
254
r eddig be nem épitett területek nagyobb arányban kerüljenek kijelölésre a lakásépités számára, fokozottan biztosítani a város beépített területeinek korszerüsitését, az elavult városrészek rekonstrukcióját, éppen a lakásgazdálkodás érdekében, addig joggal vetődik fel az, amivel az előterjesztésünk nem foglalkozik, hogy a következő tervidőszakban, a VIII. ötéves terv időszaka lakásépítő tevékenységének elindításával a főváros fejlesztési lehetőségei milyen körvonalak között mozoghatnak. Az a lakásépitési volumen ugyanis, amelyet ez a program tartalmaz, 90-ig határozza meg lakásépitési lehetőségeinket, márpedig azután következik az ax lakásépitési tevékenység, amely megkívánja, hogy a VIII. ötéves tervben várható fejlődési irányokat legalábbis a tervidőszak célkitűzéseivel párosítani tudjuk. Ahol az infrastruktúra-hálózat fejlesztése időben összehangolható , © „ ff J a lakásépitési lehetőségekkel - az előterjesztő rész szerint ^szakkelet- , ^él-Pest és Csepel térségében határozható meg - egyben azt is jelenti, hogy az épitési lehetőség azon a területen jóval nagyobb, mint amennyit ebben a tervidőszakban jelen előterjesztésünk tártálmáz. Az 1990 után várható fejlesztési irányokat egyértelműen meg lehet határozni, Északkelet-Pest, ’&el-Pest, valamint Csepel irányában. Ezt azért is szükségesnek tartom elmondani, mert a VIII. ötéves tervre vonatkozó eddigi tanulmányokra ebben az anyagban nem tértünk ki részletes elemzés végett. Nem foglalkoztunk részleteiben a 15 éves lakásépitési-, fejlesztési koncepció alapelőterjesztésének kidolgozása során az ipari szanálással. Amilyen mélységben érinthető és kidolgozható a lakásszanálások aránya, nem tudtunk még ugyanolyan mélységben végére jutni annak a vizsgálatnak, amely a lakásszanálásokkal vele járó ipari szanálások nagyságát és várható költségkihatását jelenti. Nem tudtunk még mélyrehatóan foglalkozni az ökológiai 4 .
