1978. június 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

51

I i - 3 I A vállalatok tájékoztatást kaptak a megállapításokról ős több, a

I hiba megelőzésére alkalmas javaslatot is ismertettek -az ellenőrzést

I végzők. A pénzügyi és a vállalatok felügyeletét ellátó főosztályok

I - az irányítás segítése érdekében - megkaptak a jegyzőkönyveket,

I határozatokat és a vizsgálati jelentéseket.

t Az ellenőrzés megállapításai alapján végrehajtott módosítások és a

| jellemzőbb hibaokok részleteiben az alábbiak.

I A reviziók a vállalati mérlegekben kimutatott eredményt a "Melléklet"

I 1. sz. táblázata szerint módosították.

I A vállalatok eredményének módositása jelentős részben az árbevétel

I s s abalyt alan e1s zám olá sával függ össze. Az iparban gyakori, hogy az

I árbevételt és ezáltal a nyereséget nem a teljesítés időszakában, anI nál korábban, vagy későbben számolják el. Ez a hibatipus az utóbbi

I években ugyan csökkent, de még mindig jellemző.

[ Az építőiparban korábban az elkészült munkák szakasz-számlázásának

I késedelme miatt helyesbítettük az árbevételt. Ez a hibaok mérséklőI dött és helyette - megközelítően azonos nagyságrendben - az el nem

I végzett és a részben befejezett munkák szabálytalan kiszámlázása

I miatt kellett jelentősebb összeggel csökkenteni az árbevételt.

I A költségek és a különféle ráfordítások módositása idézte ölő az

l összes eredményváltoztatás cgyharmadát. Főbb hibatipusnalc a költség! ként elszámolt beruházásokat, az állóeszközök késedelmes aktiválását,

| az értékcsökkenési leírás elszámolásának elmulasztását, az amortizálj ciós kulcsok helytelen alkalmazását jelölhetjük meg,

I . • Az eredménymódositás jelentősen motiváló tényezője a költségvetési

I kapcsolatok változtatása.

Az adóhiányok és a többletek alakulását a "Melléklet" 2. sz. tab- I lázata mutatja be. Az adóhiányok és többletek 3/4 része az eredraónyj változtatás miatt vált szükségessé, aminek jelentős része a nyereségj add, a bérfejlesztési befizetés, és a városi ós községfejlesztési

I hozzájárulás módosításából tevődik össze, de a BKV által tartozatlanul befizetett oszközlekötési járulók is meghatározó.

i *

t —1 *-------------------| m r®-' |||j 'f