1978. május 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

77

építkezések ösztönző okainak módosulását jellemezni az el­múlt időszak tapasztalatai alapján:- "IIosszu, bonyolult az engedélyezési eljárás", - rótták fel ós állapítottuk meg jogosan. Azóta a 2/1977. /I.18./ ÉVI! oz. rendelettel egyszerűsödött ós gyorsult as engedélye­zési eljárás, csökkent az engedélyhez kötött épitési mun­kák köre. Ennek ellenére sokon nem várják meg az építési engedélyt, előbb kezdik az építkezést, eltérnek az enge­délyezett tervtől, vagy az engedélyhez ugyan nőm kötött épületet szabálytalan módon építik meg.- "Kevés a jó ajánlott éa típusterv, arai megkünnyithetné nz engedélyezést és az építést is", - mondták nem egészen alaptalanul. Az ÉVM folyamatosan felülvizsgálja és szükség Szerint bővíti az alkalmazható ajánlott tervek szamát, 1 biztositja azok megfelelő forgalmazását. /Ül. 1977-ben ad­ta ki A MAGÁNLAKÁSÉPITÉS AJÁNLOTT TERVEI c. tervgyt!j teményt./ A Végrehajtó Bizottság 642/1975.az. határozata alapján n Városrendezési ée Építészeti Főosztály ir: készíttetett a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat-tel /BVTV/ szer­szám kamrákra és garázsokra tájba illő, műszaki és gazda­sági szempontokat is kielégítő tervgyüj töményt. fi i A szerszámkamrák engedélyezhető legnagyobb alapterületét az Országos Építésügyi Szabályzat /OSSZ/ és a Budapesti Városrendezési Szabályzat /BVSZ/ 10 nf-rol 12 uf-re /fedett terasszal együtt 18 nf-re/ szabályozta, A BVTV által ké­szített tervekben is lehetővé tettük a pineeszint és a tetőtér hasznosítását. E tervek forgalmazását az Építésügyi Tájékoztatási Központ­nál /ÉTK/ biztosítjuk, gyakorlati alkalmazását a kerületi műszaki osztályok utján, /-de a sajtóban íc-/ javasoljuk az építeni szándékozó állampolgárnak. Mégis, az építtetők nagyobb része egyéni Ízlése és rend­kívül változatos igényszintje alapján - inkább engedély nélkül maga "barkácsolja" építményeit, - szinte észrevehetőt­M fl Al AMflHHtfA' fl- 3 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom