1978. május 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

156

í f1 ^ I várható volt, hogy itt problémák jelentkeznek. A 9 éráig forga- | ' lomba nem hozott italból származó kiesés elsősorban azokat a vál­lalatokat érinti, amelyeknél szervezetében olyan az üzlethálózat, hogy több az italfogyasztás, mint az ülőhelyes ételfogyasztás. Az ilyen szerkezetű vállalatokat természetesen jobban érinti. Vilá­gos, hogy a megfelelő intézkedéseket nekik folyamatosan meg kell tenni, sőt, azt fokozni kell.Teljes mértékben egyetértek Molnár elvtárssal, hogy több mindent kell tenni a megoldásban, a kiszol­gálás kulturáltságában, ahol anyagi lehetőség van átalakításban, stb. Azonbun látni kell, hogy az átalakítások csak olyan mérték­ben mehetnek, amilyen mértékben a vendéglátóipari ágazat ki tud­ja termelni az ehhez szükséges eszközöket. Mi csak megszabtuk azt, hogy loo italboltot át kell alakítani, de ehhez központi se­gitséget a vállalatok anyagi vonatkozásban nem kapnak, ezt nekik kell kigazdálkodni. Az is igaz, hogy azon vállalatok, amelyek évek óta azt a politikát folytatják, hogy az ételfogyasztást és az ülő kiszolgálást, valamint a kultúrált megjelenést szorgalmaz­ták, ott nem éri olyan érzékenyen a vállalatokat ez a korlátozás, 4 mint olyan vállalatot, ahol ennek érdekében az elmúlt években gya­korlatilag kevesebbet tettek. Példának lehetne hozni, nem is egyet, de köztük megemlíteném a Belvárosi Vendéglátó Vállalatot, amelyik jól oldotta meg ezt a kérdést. Bár ezeket is érintő nagy vállalatok jöttek létre. Ilyen értelemben a hálózat is alakult. Az is biztos, nem szabad tagajmnk, hogy objektiv okok is vannak, pl. a szanálási probléma, de a vállalatvezetőknél még mindig van szemléleti probléma. Ezt nem szabad tudomásul ven­ni, Az irányelvekben meg van szabva a tennivaló, teljesen egyet­értünk azokkal és e felé kell a vállalatokat irányítani. Gyakor­L ’ 1 j- 35 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom