1978. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
8
Budapest és vonzáskörzete egységes, komplex fejlesztési koncepciójának hiánya mindinkább nehezíti a távlati elgondolások rendszerbe foglalását és következetes érvényesi- tését a település fejlesztésben, a lakossági szükségletek kielégítésében, az ipar és az infrastruktúra fejlesztésében, a tágabban értelmezett munkaerőgazdálkodásban. 3./ A Politikai Bizottság 1974. évi határozatai alapján összehangoltabb iparfejlesztési politika kezdett kibontakozni Budapesten és az agglomerációban azáltal, hogy az ágazati döntésekben, jobban érvényesült Budapest és az agglomeráció együttes kezelése. A népgazdasági tervező munka keretében első izben 1977. végére készült területi egységre iparfejlesztési program, amelynek összeállításakor számos ellentmondással és a végrehajtás során keletkéz- uj feszültséggel kell számolni. A döntéseknek megfelelően az ipar fejlesztésének alapját, a végrehajtást a vállalatok által készitett tervek képezik. Összegezésük azt mutatja, hogy a reálisnál kisebb hatékonyság és termelékenység növekedési ütemet irányoztak elő, a szükségesnél jóval kisebb a szelekció, lassú a termelési szerkezet változtatása, nagyobb a tartalékolási törekvés, kevés az élőmunka megtakarítás. A népgazdasági te tervek adta lehetőségeket meghaladja az igényelt állami támogatás. Ezért a terveket még tovább kell korrigálni és finomítani. A budapesti ipar szükséges rekonstrukciója, fejlődési üteme - elsősorban az eszközök és feltételek hiánya miatt - a IV. ötéves terv során lelassult, elmaradt az országos átlagtól. Még ma is sok a korszerűtlen, alacsony termelékenységű termelőeszköz, elavult berendezés és technológia. Sok üzemben és más munkahelyen rosszak a munkakörülmények, hiányos a munka- és egészségvédelem, nem megfelelő a dolgozókról való gondoskodás. Alacsony az átlagos müszakszám és a jj 8 §j- 7 -
