1978. április 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

62

fl A fővárosi belső kerületek lakásállománya a századforduló kö­rüli évtizedekben alakult ki. Az akkori társadalmi-gazdasági viszonyokból következően már eredendően rendkívül vegyes la­kásállományt tartalmazott, az igen jó minőségű és a rendkívül rossz lakások városrészenként, de gyakran egy-egy épületen be­lül is keveredtek. Az időközben eltelt 7o-loo év alatt e terü­leteken - néhány kivételtől eltekintve - jelentős mértékű la­kásépítésre, illetve a lakásállomány korszerüsitésóre, a túl­zottan sűrű beépítés fellazítására nem került sor. Az épület- állomány felujitása a II. világháborút követő évtizedekben munkaerő és anyagi eszközök hiányában nem tudott lépést tarta­ni az avulással. A rendelkezésre álló kapacitás nagy részét a legrosszabb állapotban lévő épületek halaszthatatlan felujitá­sa vette igénybe, ós a viszonylag jobb épületek időközben egyre jobban leromlottak. A lakásviszonyok fokozatos javulása kiélezte az ellentétet az újonnan épült és korszerű, valamint az egyre rosszabb állapot­ba kerülő régi lakások között. A belső városrészek lakóépület­állományának megfelelő formában történő korszerűsítése, ill. fejlesztése halaszthatatlan feladattá vált. Ezt a megállapí­tást az épületállomány műszaki állapotán túlmenően a társadal­mi összefüggések, illetve a tényleges lakásviszonyok elemzése is alátámasztja. E városrészekből a fiatal családok egyre na- , gyobb arányban elköltöznek, ezért a lakosság fokozatosan el­► öregszik, a gyermekes családok aránya csökken, és nemkívána­tos szegregációs jelenségek mutathatók ki. A belső városrészek korszerüsitésóre már többizben készült program, illetve javaslat. A megvalósításra azonban nem kerül­hetett sor, mert a város egészének érdekei elsősorban a lakás- állomány növelését tették indokolttá. A fővárosban eredendően *•* meglévő az öröklött lakáshiány. A lakosságszám állandó és gyors ütemű növekedése miatt a külső fekvésű területeken kel­lett minél több lakást felépíteni. Budapest fejlődésében e szempontból - a II. 15 éves lakásfejlesztési terv időszaké- ró ban - jelentős változás következik be. A lakosságszám növeke­dése mérséklődik, majd pedig megszűnik, és ezzel párhuzamosan 18 0 §SÉ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom