1978. március 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

352

i kú oktatásunkra általában jellemző az általános iskolához viszonyítva. Rögtön bizonyítani is megpróbálom megállapításomat.

Az általános iskola struktúrája, célja, feladat- rendszerének a megfogalmazása az elmúlt évek folyamán - még a bevezetésre kerülő új tantervet figyelembe véve is - stabilnak volt mondható. Nagyon komolyan előtérbe helyezi a nevelő munkát, és egyértelműen hangsúlyozza a személyiség sokoldalú fejlesztését. Azt hiszem, a mai vita is egyértelműen alátámasztja, hogy ez középfokú oktatási intézményeinkben, ezen belül gimnáziumainkban megközelítőén sem valósulhat meg, márpedig egy személyiség fejlődését még megközelítően sem tarthatjuk befejezettnek 14 éves korban. A személyiség sokoldalú kibontakoztatására talán a legeredményesebben a középiskola tudna hatni a 14-18 éves korban.

Mi az, amit a főosztá.y saját erejéből tehet az ellentmondások bizonyos fokú feloldására, ée mi az, amit egyszerűen nem tud megoldani, mert ahhoz - amint Kelemen elvtárs 5 mondta - a közvéleményt is egyértelműen meg kellene változtatni? A középiskolai munkában értékítéletünk első helyre teszi az ott folyó össznevelő munkát. Az anyag is kiemeli, hogy mi történt a tanulók világnézetének a formálása, a közéleti személyiség fejlesztése területén, de rögtön hozza az ezen a te- xületen jelentkező különböző negatívumokat is.

Ha ezt az értékítéletet és mércét állitja fel a főosztály, és megpróbál - elnézést kérek, hogy ezt a kifejezést használom - valamilyen rangsort felállítani a gimnáziumokban folyó nwelő-oktatő munka helyzetének a megítélésében,

— ez igy egyoldalú, de nem tudja ugyanezt az értékítéletet át! 712 l i

f J i

1^ 1

j - 53 -