1978. március 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
340
gyermekek az iskolából* A másik ilyen elv: Mégis csak azt mondanám, hogy a gimnáziumnak is meg kell tanitania a gyermekeket szisztematikus, fegyelmezett munkára, magatartásra, rendre, felelősségteljes magatartásra, stb-stb* Olyan komolyan produkáló nagy talentumot nem ismertem - költők kivételével - , aki rendszeres munka nélkül nagyot tudott alkotni* Tehát a művészek kivételével. De ez az ország igy is művészét-túltengésben szenved és ugyanakkor szenved a németes erények hiányában. Szisztematikus, rendszeres, fegyelmezett munka, stb. Kicsit svábositani kellene valahogy azt az oktatási rendszert, meg közvéleményünket is ebben az értelemben. Ilyen dolog maga a munka. Hogy mégis az iskola minden tipusát valahogy közelebb hozzuk a munkához. Nem vagyok oktatási-nevelési szakember, de azt mondom, hogy bizonyos vezérelveket talán lehet találni és követni és azt a gimnáziumban is érvényesiteni. Még valamit: Rendkivül sok minden hangzott el arról, hogy kibontani, megtalálni a képességeket, meghagyni a választás lehetőségét, stb. Ezt jogos igénynek tartom egy bizonyos észszerű [ határig, persze azt is tudomásul véve, hogy az embereknek óriási többsége azért nem zseni és nem tudunk zseni iskolákat csinálni. Az iskolának azért mégis csak a társadalmi szükségletekre kell orientálnia. A gyermek átlépi a gimnázium határát és olyan kemény társadalmi kényszerűségek közegébe kerül bele, amelyekhez vagy tud alkalmazkodni, vagy nem. Ha nemtud alkalmazkodni, akkor egy életre elfuserált ember lesz belőle. Ezzel is valahogyan számolni kellene. y>/ _ fL— ----------------------_J m toHHpj ■ ■ —v «*— • — I <a- & -
